Derek ahogy ígérte 8-ra jött. Én pizsiben baktattam le a lépcsőn és beengedtem Dereket. Stiles és Cam is javában aludt még. -Jó reggelt- köszöntem kómásan Derekre. -Szia. Bátyád? -kérdezi kíváncsian. -Alszik de felkeltem. -Köszi. -mosolygott. Felszaladtam Cam szobájához, az ajtó nyitva remek. Beléptem a szobájába majd teljes erővel rávettetem magam az ágyára, és ő rá is. Ijedve ébredt meg. Kitisztult a szeme, majd elkezdett csikizni. Abbahagyta egy 5 perc múlva.
-Szia!- köszöntem neki. -Hali. -mosolygott. -Ide hívtam Scott egyik barátját, meg akar ismerni téged. -közöltem vele. -Jóképű? -kérdezte. -Öhm.. ha nem Stiles lenne a pasim akkor igen. -válaszoltam. -Várj mi?! -kérdeztem jogosan mikor leesett mit kérdezett. -Semmi! -és kínosan felnevetett. Valami itt nincs rendben. Cam felöltözött majd lejött velem a konyhába ahol Derek is volt. -Helló. -köszönt mosolyogva Derek. -Helló. -majd kezet fogtak. -Ti ismerkedjetek mi addig Stilessal elmegyünk korcsolyázni. -szaladtam felfelé a lépcsőn.
-Hercegem? Ébren vagy? -kérdeztem halkan. -Azt hiszem igen..-válaszolt kómásan. -Átjött Derek Camhez ismerkedni, elmegyünk addig? -kérdeztem Stilest derekán ülve, míg közbe ő a hajammal játszott. -Hova menjünk Hercegnőm? -kérdezte vigyorogva. -Korcsolyázni! -jelentettem be. -Azta! ez még nekem se jutott volna eszembe. Menjünk! Majd megcsókolt és fordított a helyzetünkön. -De ígérj meg valamit. -Mit? -Az este az enyém vagy. -majd perverz mosolyra húzta a száját. -Rendben. Majd megcsókoltam. Felöltöztünk majd elmentünk a korcsolya pályára. Kölcsönöztünk 2 korcsolyát és egy kicsivel több pénzért ki béreltük a pályát hogy csak mi legyünk rajta.
-Stiles..-mondtam félve. -Igen? -nézett rám aggódva. -Én nem tudok korizni. Megtanítasz? -néztem rá kiskutya szemekkel. -Persze Hercegnőm. Gyere. -majd felhúzott a padról és rámentünk a jégre. Nagyából tudtam hogy kell csak az a gáz hogy vagy 12 éve nem csináltam. Azt mondják: "Amit az ember megtanult, az nem felejti el." Nekem valahogy sikerült.
Már vagy kb. 2 órája próbálkozunk de eddig vagy 20-szor elestem. Jó utolsó próba ha nem megy feladom. Felálltam, és elkezdtem siklani. Na eddig megvan. Lelassítottam, majd megálltam. Ekkor emlékek lebbentek fel a szemem előtt:
Én ahogy először rálépek a jégre.
Én ahogy az első ugrásomat csinálom.
Én ahogy hátra felé megyek.
Elkezdtem, minden eszembe jutott amit tanultam.
Majd elkezdtem ugrani a tripla forgásokat és az ugrásokat. Felszabadultam.
Hazamentünk Stilessal. Az ajtóban állunk meglepődve. Ugyanis Derek lesmárolta a bátyámat. Wow.
-Nem szeretnék semmit se megzavarni de megjöttünk. -mondtam ki nagy nehezen. Derek és Cam szétváltak és kínosan felröhögtek. Leraktam a cuccom majd Stiles ölébe ugrottam és szenvedélyesen megcsókoltam. Vette a lapot. Felvitt a szobámba majd ledobott az ágyra. Szenvedélyesen megcsókolt közben a pólóm alá nyúlt. Nyúltam én is övéért mikor megállt és rám nézett. -Hercegnőm biztos akarod? -kérdezte teljes őszinteséggel a hangjába. -Igen.-majd megcsókoltam.
Megtörtént. El sem hiszem. Nem vagyok Szűz többé. Legalább olyannak adtam oda aki szintén így érez irántam.
ESTÁS LEYENDO
"A Harapás, ajándék"
Hombres LoboHalikaa! Kira Cole vagyok. San Francisco-ban élek az apukámmal és a bátyámmal mert anyukám meghalt már 6 éve.. Mindegy ne kezdjük el a részleteit. A bátyám neve Cameron Cole, ő 20 éves egyetemista a "mit tudom én" egyetemen, nem sokat beszélünk mert...