Az ismerkedés..

229 15 0
                                    

Derek ahogy ígérte 8-ra jött.   Én pizsiben baktattam le a lépcsőn és beengedtem Dereket.  Stiles és Cam is javában aludt még.  -Jó reggelt- köszöntem kómásan Derekre.  -Szia. Bátyád? -kérdezi kíváncsian.  -Alszik de felkeltem.   -Köszi. -mosolygott.  Felszaladtam Cam szobájához, az ajtó nyitva remek.  Beléptem a szobájába majd teljes erővel rávettetem magam az ágyára, és ő rá is.  Ijedve ébredt meg.  Kitisztult a szeme, majd elkezdett csikizni.  Abbahagyta egy 5 perc múlva.  

-Szia!- köszöntem neki.  -Hali. -mosolygott.  -Ide hívtam Scott egyik barátját, meg akar ismerni téged.  -közöltem vele.  -Jóképű? -kérdezte.  -Öhm.. ha nem Stiles lenne a pasim akkor igen. -válaszoltam.  -Várj mi?! -kérdeztem jogosan mikor leesett mit kérdezett.  -Semmi! -és kínosan felnevetett.  Valami itt nincs rendben.  Cam felöltözött majd lejött velem a konyhába ahol Derek is volt.  -Helló. -köszönt mosolyogva Derek.  -Helló.  -majd kezet fogtak.   -Ti ismerkedjetek  mi addig Stilessal elmegyünk korcsolyázni. -szaladtam felfelé a lépcsőn.  

-Hercegem? Ébren vagy? -kérdeztem halkan.   -Azt hiszem igen..-válaszolt kómásan.   -Átjött Derek Camhez ismerkedni, elmegyünk addig? -kérdeztem Stilest derekán ülve, míg közbe ő a hajammal játszott.  -Hova menjünk Hercegnőm? -kérdezte vigyorogva.  -Korcsolyázni! -jelentettem be.  -Azta! ez még nekem se jutott volna eszembe. Menjünk!  Majd megcsókolt és fordított a helyzetünkön.  -De ígérj meg valamit.  -Mit?   -Az este az enyém vagy.  -majd perverz mosolyra húzta a száját.  -Rendben. Majd megcsókoltam.  Felöltöztünk majd elmentünk a korcsolya pályára.  Kölcsönöztünk 2 korcsolyát és egy kicsivel több pénzért ki béreltük a pályát hogy csak mi legyünk rajta. 

-Stiles..-mondtam félve.  -Igen? -nézett rám aggódva. -Én nem tudok korizni. Megtanítasz? -néztem rá kiskutya szemekkel.  -Persze Hercegnőm.  Gyere. -majd felhúzott a padról és rámentünk a jégre.  Nagyából tudtam hogy kell csak az a gáz hogy vagy 12 éve nem csináltam.  Azt mondják: "Amit az ember megtanult, az nem felejti el." Nekem valahogy sikerült. 

Már vagy kb. 2 órája próbálkozunk de eddig vagy 20-szor elestem.  Jó utolsó próba ha nem megy feladom.  Felálltam, és elkezdtem siklani.  Na eddig megvan. Lelassítottam, majd megálltam.  Ekkor emlékek lebbentek fel a szemem előtt:

Én ahogy először rálépek a jégre.

Én ahogy az első ugrásomat csinálom.

Én ahogy hátra felé megyek.

Elkezdtem, minden eszembe jutott amit tanultam.

Majd elkezdtem ugrani a tripla forgásokat és az ugrásokat. Felszabadultam. 

Hazamentünk  Stilessal. Az ajtóban állunk meglepődve. Ugyanis Derek lesmárolta a bátyámat. Wow. 

-Nem szeretnék semmit se megzavarni de megjöttünk. -mondtam ki nagy nehezen.  Derek és Cam szétváltak és kínosan felröhögtek.  Leraktam a cuccom majd Stiles ölébe ugrottam és szenvedélyesen megcsókoltam. Vette a lapot. Felvitt a szobámba majd ledobott az ágyra. Szenvedélyesen megcsókolt közben a pólóm alá nyúlt. Nyúltam én is övéért mikor megállt és rám nézett.  -Hercegnőm biztos akarod? -kérdezte teljes őszinteséggel a hangjába.  -Igen.-majd megcsókoltam.  

Megtörtént. El sem hiszem.  Nem vagyok Szűz többé. Legalább olyannak adtam oda aki szintén így érez irántam.

"A Harapás, ajándék"Donde viven las historias. Descúbrelo ahora