"A Harapás, ajándék"

Tanítás.. és a baleset..

Ma van a napja annak hogy edzek a bátyámmal és közben tanít is. Nem szívesen, de kibújtam Calum ölelgető és meleg karjai közül, majd megpusziltam az orrát. Erre fel is ébredt és adott egy csókot. 

- Cals ma Apu és Cam edzeni visznek, elleszel?  -Persze addig elmegyek próbálni a srácokkal, de délután az enyém vagy ugye?   és perverz mosolyra húzta a száját ismét.   -Persze, talán ebédre végzek is. Nem megyünk el utáni a McDonald's-ba?   -Mehetünk!  Ketten vagy a fiúkkal meg a barátnőddel?  -Menjünk ketten!  Majd nyomtam egy puszit a hajába. Felöltöztünk.. ( nem vagyunk szégyellősek) majd letrappoltunk a konyhába kézen fogva, gondoltuk csinálunk reggelit.   -Mit kérsz enni baba? - kérdezi Calum.   -Szalonna és tojás! - válaszoltam fentről mert, feltettem a bokavédőmet. Ugyanis 8 évesen tornázni jártam és épp egy hátra szaltót csináltam mikor rosszul érkeztem és Eltört a bokám.  Még mindig van hatása, ha erősebbet ugrok vagy zuhanok eltörik, még egyszer és vége a bal bokámnak.  Mire leértem Calum már az asztalnál ült és evett, pont háttal nekem. Ijesztjük meg! Halkan oda lopakodtam és megijesztettem.  - Boo! - kiálltottam és Cals kiköpte a szalonnás tojást és leesett a székről.  -Héé! Ez nem volt vicces! Ne ne ne nevess! Hát jó te akartad!  Elkezdet kergetni a házban és elkapott! Megfogta a csuklómat és visszahúzott pont úgy hogy ráessek.. Ezt direkt így csinálta! A kanapén dőltünk a nevetéstől mikor nem nézek oda és hirtelen megcsókol. Visszacsókolom.  A csókba suttogom - Szeretlek!  -Én is Kira, Én is! - mondja két csók között Cals.

Az edzős ruhámban és Calssal a Jobb oldalamon kiléptünk a friss márciusi levegőbe. Az outfitem így nézett ki: 

-Gyönyörű vagy! -Szólalt meg a csendből Calum.  Én csak elpirultam és nem bírtam válaszolni. Ismét megcsókolt szenvedélyesen Apa és Cam előtt akik már vártak rám.  -Szia Baba! Óvatosan!   -Rendben Szia!   Végül elhajtott a fiúkhoz. 

-Na kezdhetjük Kirs? - kérdezi Cam.  -Persze, mi az első?   - Futunk 5 km-t és vissza jövünk ide.   -Jézusom! De az nagyon sok Cam!  - Egy farkasnak bírni kell a kiképzést! Na gyerünk, Futás!  Elindultunk, először szép kocogósan megtettem két kilométert a többi hármat sprintelve Cam mellett.  Majd mikor megállunk megszólalok: 

-Cam, Nem.. Ka-a-pookh le-e-vőtth.  -mondtam nagy nehezen.  -Kirs mi baj? Mi az hogy nem kapsz levegőt?! - halotam az aggodalmat a hangjában és elkezdet elsötétülni minden. Csak arra emlékszem hogy hallok egy orvosi csengőt és hogy letesznek egy ágyra. Onnan képszakadás.

~Cameron szemszöge~

Éppen futjuk az edzésre szánt távolságot, mikor Kis megáll és elkezd beszélni hozzám: -Cam, Nem.. Ka-a-pookh le-e-vőtth.  -Kirs mi baj? Mi az hogy nem kapsz levegőt?!  Pár másodpercre rá elájult. Nagyon megijedtem nem tudtam elképzelni mi van vele. Ő nekem az egyetlen lány akit magaménak tudhatok. Miután Anya meghalt csak ő maradt nekem.  Felhívtam Apát aki amilyen gyorsan csak tudott jött az autójával és elvitt minket Deatonhöz, A helyi állatorvisi klinikára. 

- Mi történt vele? Ki ő? Mi ő? - kérdezi Deaton.  -Elájult, nem tudom mitől.. Ő a húgom és Vérfarkas mint én.  -Hány éves?   -17. Miért?   -Mert tudom mi baja.  -Mi?- szóltam aggódóan egy báttyhoz híven.  -Belélegezte a farkasölőt.   -Megtudod gyógyítani?   -Igen, de nem lesz egyszerű...    -Miért?  Mi kell hozzá mond el és ide hozom! - mondtam idegesen már.   -Nem kell elmenned csak az a dolgod hogy fogd a kezét és amikor kérem fogd le.  Mert megvan mindenem, ami kellhet. 

Deaton ezután egy üvegcsében összetört pár fagyöngyöt és felszívta a fecskendővel.  Beadta Kiranak és vártunk semmi.   - Miért nem ébredezik?   -Mert még nem jutott el az ellenszer a tüdejéhez.   5 perc múlva Kira elkezdett mozgolódni..  -Cameron! Fogd le! Most!  -Rendben!   Lefogtam és ahhoz képest hogy nem rég haraptam meg elég erős.  Kira elkezdett izegni mozogni és üvölteni. Nagyon megijedtem, mert még nem tanítottam meg neki az üvöltést.. magától ráérzett. Két perc Múlva Sárga szemmel, fogakkal, füllel zihált a karjaim között. Megijedtem hogy valami komolyabb baja lesz, de szerencsére nem. Meg mentette Deaton.

-Na most befejeztük a tanítást 1 hónap múlva visszatérünk rá!