Káosz (Sárkányerő I.)

14

Fili már hajnalban felkelt. Egész éjszaka rémálmok gyötörték, néha pedig nyugtalansága miatt ébredt fel és órákon keresztül nem bírt visszaaludni. Akármilyen magabiztosnak is hitte magát, most hirtelen mindez kiszállt belőle. Természetesen nem akart meghátrálni. Nem, azt semmiképp sem. Minek adná fel, ha már úgyis mindjárt vége?

- Preodén... - szólalt meg halkan, amikor kimászott az ágyból. - Nincs neked... nem is tudom, valamiféle rossz előérzeted a mai nappal kapcsolatban?

"Azon kívül, hogy valószínüleg a körforgás alapján meg fogunk halni, nincs. De ma nem a mi életünk vagy halálunk a fontos, han-

- Tudom. Engem sem az zavar. Valami más, de én sem tudom mi az... - felsóhajtott. - Talán csak a harc előtti nyugtalanság miatt van.

"Szerintem minden úgy fog történni, ahogy történnie kell."

- Remélem igazad van. - motyogta, aztán hangosabban folytatta - Akkor vegyük magunkra a páncélt!

Elmentek a Béketartókhoz, akik ráhelyezték a fiúra és a sárkányra a finom anyagú páncélt. Könnyű volt és kinézetileg tényleg áttörhetetlennek tűnt. Érdekes és értékes darab, meg kell hagyni. A Béketartók most olyat tettek, amit eddig még nem - kijöttek a termükből mindenki elé, Filit kísérve. Máskor csak az éj leple alatt mozgolódtak, akkor is valami álcát rakva magukra arra az esetre, ha valaki éppen kint volt. Érdekes módon azonban senki nem kérdezősködött. Csupán egy bátrabb jelentkező szólalt fel.

- Nem segíthetünk nekik?

A kis vonuló csapat most megállt, Tjín pedig hátrafordította a fejét. A szemében egy pillanatra mintha utálat jelent volna meg, de aztán egyből átváltozott egyszerű szigorrá.

- Nem - szólt határozottan. - Ezt a feladatot csak védőállatos emberek tudják elvégezni. - Nem részletezett azzal, hogy a Nattok nem emberek vagy ilyesmi, mivel ők is alkalmasok a feladatra - Egyáltalán honnan tudtok ti erről?

Senki nem válaszolt, miközben Tjín gyanús szemekkel mérte végig a társaságot.

- M-mi... - kezdett neki valaki, de nem merte befejezni.

- Mi hall-... - Egy újabb, befejezetlen próbálkozás.

- Hallgatóztunk - bökte ki végül az, aki feltette az első kérdést. Tjín egy hirtelen mozdulattal visszafordította a fejét és indulást jelzett Filinek, aki engedelmeskedett.

- Nem jó ötlet. - mondta, mielőtt a kis csapat a folyósóra lépett volna. A felgyűlt tömeg nyújtogatta a nyakát, hogy még lássa a kivonulásukat, ameddig lehet. Már akinek volt nyaka.

Kint Fili aggódó tekintettel nézett a felkelő Napba. Másodpercekkel később érezte, hogy egy kéz nehezedik a vállára. Csodálkozva fordította arra a fejét, csak hogy Erder kedves és biztató szemeit lássa, ahogy egyenesen az övéibe néztek. Meg tudod csinálni - sugallták.

- Fili - szólt Ueren nyugtatóan - sok szerencsét.

- Úgyszintén neked is, Preodén. - egészítette ki Krej. Fili csak bólintott köszönetképpen, majd még egyszer a Nap felé nézett.

- Mi a gond, Fili? - kérdezte Aerit. A fiú nem válaszolt, csak felült a sárkány hátára.

"Menjünk." - gondolta, a védőállata pedig kitárta a szárnyait és a magasba szállva a Béke Burok széle felé széle felé sietett. Fili nem fordította vissza a fejét, ám ha megtette volna, az integető Béketartók kerültek volna a szeme elé. Az öt személy, amikor biztosra a fiú halláskörén kívül tudták magukat, egyszerre felnevettek, aztán visszamentek a termükbe.