Az élő halott

-30-

Megérkezünk egy nagy házhoz.
-Most költöztünk ide. Tegnap pakoltak be a szüleim. -Száll ki a kocsiból, majd átsétál a másik oldalra, kinyitja a kocsi ajtaját, és kiemel az ülésről. A lábával pedig becsapja az ajtót. Felvisz a lépcsőn, és megnyomja az ajtócsengőt. Egy idősebb nő nyit ajtót.

-Theo kisfiam! Azt hittem éjjel jössz haza.-Simogatja meg a vállát.

-Segitesz anyu?

-Ő az a lány?

-Igen.-Szorít magához.-Vigyük fel a szobámba.

-Oké.-Siet fel a lépcsőn az anyja, mi pedig utána. Ahogy felérünk, Theo leültet egy hatalmas ágyra.

-Ó uram isten. Mekkora seb ez!-Kerekedik el az anyja szeme.

-Rendbe tudod hozni?-Aggódik Theo.

-Igen, de előbb le kell fürdenie. Piszkosan nem tudom kifertőtleníteni ezt a mély sebet. Elfertőződhet.-Ér hozzá vérző oldalamhoz.

-Én kimegyek. Majd ha elaludt mesélek.-Csukja be maga mögött az ajtót.

-Shopie. Le kell zuhanyoznod. Annyit megteszel, hogy besétálsz a zuhany alá. Én nem birlak el.-Szólít meg. Bólintok egyet, majd feltápászkodok. Kinyújtom a kezem, hogy vezessen a fürdőbe. Ahogy bevezet, elővesz egy törölközőt, és pár ruhadarabot.

-Ezeket majd vedd fel. Az ajtó előtt megvárlak.-Szól hozzám lágy hangon, majd kimegy a fürdőszobából. Levetem piszkos ruhám, majd beállok a zuhany alá. Lemosom magamról az úton szerzett szennyeket. Szinte fekete a víz, olyan piszkos volt bőröm. Egy kicsit kicsípi a sebem a víz. Ahogy kiszállok, megtörlöm nedves testem, majd belebújok a nekem kikészített ruhába. Egy kék póló, és egy melegítőalsó. Valami pizsamaszerűség. Kimegyek a fürdőből.

-Kész is vagy?-Hoz elém Theo anyja egy csomag sebtapaszt.-Akkor most lekezelem a sebed.-Ültet le az ágyra. Lefertőtlenîti, majd beragasztja egy nagy tapasszal. -Kész is!-Csillan fel a szeme. -Nem vagy éhes?-Kérdezi izgatottan. Nem válaszolok, csak magam elé bámulok. -Akkor, pihenj egy kicsit.-Csukja be az ajtót maga mögött. Pár perc múlva megkordul a gyomrom. Kimegyek a szobából, le a lépcsőn. Theo egy kanapén beszélget az anyjával.

-Shopie.-Szalad oda hozzám.-Jól vagy?-Fogja meg a kezem.

-Éhes vagyok.-Nyögöm ki.

-Gyere, adok enni. Mit kérsz?

-Zödlségsalátát.

-Az azt hiszem van itthon.-Nyitja ki a hűtőt.

-Felhozod a szobába?-Kérdezem halkan, majd elindulok a lépcsőn.

-Persze.-Csapja be a hűtő ajtaját. Pàr perc telik el, hozza fel a salátát, és ha jól látom egy bögre forró teát.

-Köszönöm.-Fogom meg a kezét, ahogy mellém ül.

-Szivesen.-Mosolyodik el, majd bámuljuk egymást egy kis ideig, amikor közel hajol, és megcsókol.