Elátkozva [BEFEJEZETT]

Eltűntem

Hű, de rég írtam már bejegyzést...

Nos hát, sziasztok. Elég rég jelentkeztem már utoljára új résszel, amit nagyon, de nagyon sajnálok. Nagy volt a hajtás ezekben a hetekben, és a családi problémákból és adatott bőven, így nem volt túl fényesen a lelki állapotom. Ugyebár a mai napon volt megtartva nálunk a ballagás, ami rengeteg problémával és készülődéssel járt, plusz jöttek az év végi tesztek és dolgozatok. Ezek miatt még levegőt sem tudtam venni. Ma viszont, miközben a ballagás utáni kajálásnál telefaltam magam finomságokkal, elgondolkoztam ezen az egész blogon, úgy, akárcsak a többi itteni irományomon is.

Sok olyan üzenetet kaptam tőletek, hogy "Hol vannak a részek? Miért tűntél el? Ugye nem hagyod abba az írást?" és még sok ezekhez hasonlót. Ezekre se adtam eddig választ, mert nem volt még magamban biztos. De most már büszkén kijelenthetem, hogy: VISSZATÉRTEM!

Számomra már elkezdődött a nyári szünet, így ismét gőzerővel fogom írni nektek a fejezeteket. A napokban lassacskán az összes blogomba vissza fog térni az élet. Köszönöm azoknak, akik eddig vártak rám, sajnálom, hogy szó nélkül leléptem, és hogy nem adtam életjelt.

Az első itteni blogom utolsó bejegyzéseiben leírtam, hogy nem fogtok tőlem olyan hamar megszabadulni, és ezt továbbra is tartom. Végül is nem hagyhatom, hogy egy apa-lánya harc miatt várakoztassalak titeket. :D

Tehát, a napokban már ismét olvashatjátok a szörnyű irományaimat. Még egy kis türelmet kérek. :D ♥