I fell in love with you

13.Rész

Úgy éreztem hogy csak lógok a semmiben. Leesni nem tudtam mert össze voltam kötve Hunterrel....
-Hunter!-kiabáltak kétségbeesetten. Már éreztem hogy kezd kicsúszni a kezem a kötélből-Segíts!-folyt le egy könnycsepp az arcomról. És...kiesett a kezem a csomóból. Leestem volna a végtelennek tűnő lyukba ha Hunter nem kap utánam a másik kezével. Pár perc után már fel is húzott. Mind a ketten fáradtan és némán ültünk egymás mellett.
-Köszönöm.-mondtam halkan. Még vagy 2 percig ott ültünk egymás mellett és próbáltuk felfogni a történteket.
-Mennyünk tovább.-állt fel. Mivel a kötélböl kicsúszott a kezem így már nem voltunk összekötve. "Szabadon" mentünk tovább.
-Kezd sötétedni.-kèzett fel.
-Sietni kéne!
-Inkább keressünk egy helyet ahol lepihenhetünk. Valljuk be semmit nem haladtunk.
-Oké.
⏩
-De mégis miért találnánk az erdő közepén egy...-befejeztem volna a mondatot ha nem láttam volna meg egy faházat-Ezt nem hiszem el!
-Csak igazam volt! Mint mindig!-vigyorgott. Éés visszatért. Odabent volt egy nagy ágy, egy kis asztal meg egy régi kopott szekrény.
-Tökéletes lesz!-ment be. Én kiráztam a takarót és az ágyneműt hogyha már itt alszunk akkor legyen tiszta.
-Van egy ötletem!-jött oda hozzám-Játszunk kérdez feleleket.
-Mi?-néztem rá.
-Hát tudod! Én kérdezek aztán te válaszolsz és fordítva!
-Ezt beszélgetésben hívják!-forgattam a szemem.
-Na ne már ez életem legjobb ötlete!
-Ez szomorú!-ültem le. Semmi kedvem most ehhez. Fáradt vagyok, és ha fáradt vagyok akkor szemét is...ez van.
-De unatkozom!
-Akkor aludjál! Holnap korán kell kelnünk hogy visszajussunk.-feküdtem be az ágyba. 5-6 perc gondolkodás után ő is lefeküdt az ágyra.
-Jó éjt Anna!
-Jó éjt.