I fell in love with you

16.Rész

            ~Kitty szemszöge~

-Itt kéne már lenniük.-bosszankodtam.
-Nyugi!-simogatta meg Daniel a vállam. Egy halvány mosollyal válaszoltam.
-Biztos hogy mindjárt itt vannak. És Huntert ismerve valami frappáns nagy belépővel jön be a tá...-mondta Daniel. De mivel nem felvette be a mondatot mond arra néztünk amerre ő. Ott voltak.
-Hála istennek!-vettem nagy levegőt.

           ~Anna szemszöge~

Már látom a többieket. Ez nagy megkönnyebbüléssel tölt el.
-Nézd!-mutattam feléjük. Mire Hunter felkapta a fejét és őket nézve elmosolyodott. Megálltunk, egymásra néztünk és elkezdtünk egyszerre rohanni. Koszos voltam, fáradt, fájt a karom és a vállam. De mindez nem érdekelt ebben a pillanatban. Mert itt voltunk, megcsináltuk!
-Sziasztoook!-rohantam oda Nashleyékhez és megöleltem őket vagy rájuk ugrottam...részlet kérdés.
-Menjetek és zuhanyoztam ok le mert totál büdösek vagytok.-nevetett Brandon.

-20 perc múlva-

Újra tisztán és üdén mentünk a csapattal az ebédlőhöz. Mint a tábor elején...
-Szijasztoook.-jött oda az asztalhoz Sabrina. Mindenki egy halk "mivan?" "Miért nem haltál meg" vagy egy "he"-vel válaszolt. A kiscsaj nem fogta fel így csak odament Hunterhez.
-Na és mézespuszedlim ma mit csinálunk?-kérdezte. Erre a névre Nashley, Jacob és Brandon elkezdett röhögni.
-Sabrina.-tette Hunter a vállára a kezét.-Én úgy gondolom hogy mostantól külön utakon kéne járnunk...jó messzi utakon!-bólogatott nyomatékosítás képpen.
-Te most szakítassz velem?-háborodott fel.
-Nem is jártunk.-röhögött fel mire a csak sértetten elviharzott. Egyszerre tört ki mondenkiből a röhögés. Már nagyon hiányzott ez.