2.rész

430 18 0
                                    

Mindenki lázasan ment el a helyről, míg én még mindig ugyanott álltam. 

- Victoria! Vic! - kiáltottam a nevét, hátha megtalálom, de nem. Semmi jel, sőt, még a körülöttem lévők nevetve bólogattak felém (?).

Ekkor elkezdett sodorni a tömeg az ellenkező irányba, és nem tudtam, merre lehetek már. Ezért egy irányba indultam: Előre.

Próbáltam utat törni, mert már alig kaptam levegőt, és szélsebesen próbáltam az izzadt emberektől elcsúszni. Aztán egy olyan helyre kerültem, amit még nem láttam.

Valahol a színpad mögött dobott ki a tömeg, ahol szerencsére hatalmasat lélegezhettem. Elővettem a telefonomat, hogy felhívjam Victoriát, csak remegett kicsit a kezem. Hatalmasat lélegeztem és tárcsáztam.

- Halló! - kiáltott bele Vic. Zene. Hol a csudában vannak? - Te vagy az, Lucy?

- Szia! Igen, hol vagytok? Teljesen elkeveredtem.

- Mi is. A koncert közben tolakodtak, aztán hirtelen már nem találtunk. Gondoltuk, majd a végén megtaláljuk egymást! Itt van Harry és Bryan is! - mondta, erre hallottam, ahogy belekiáltják, hogy "Szia!" "Szia, Harry vagyok!" - valahol a színpadtól messzebb van egy bár, odamentünk. Pont most akartalak hívni!

- Értem, akkor megyek, jó? - kérdeztem.

- Oki, itt maradunk. A neve... - hallatszott, ahogy megkérdezi egy embertől - Tripla Mokka.

- Király név. - nevettem fel. - Mindjárt megtalálom. - mondtam, majd letettem.

Most merre induljak? Körülnéztem, majd megállapítottam, hogy amerre van a nagyobb tömeg, ott arra van a kijárat. Úgyhogy arra vettem az utamat.

Közben persze mindent alaposan megnéztem, nehogy a végén leszidjon Vic, mert a színpad mögött voltam, és csak álltam, mint egy fadarab. Kinézem belőle, hogy valami ilyesmit mondana.

Így hát mentem, amikor azt láttam, hogy a nagy tömegben éppen jön le a színpadról a Better Sound, majd azt, hogy valaki lelövi az egyik őrt. 

Nem tudtam, mit csinálok. Nem gondolkodtam. Csak az járt a fejemben, hogyha még egyet lő, az egyik zenész meghalhat. Vagy még egy őr. Akár egy másik ártatlan ember. Nem akartam ezt, így csak azt tettem, amit hirtelen kiötlöttem. Sőt, a sikításokra sem figyeltem, ahogy kiszúrtam a pisztolyos férfit. Teljes erőmből nekifutottam, a hátára ugrottam, kicsavartam a kezéből a pisztolyt, majd ütni kezdtem. Volna. Csak a nagy adrenalintól észre sem vettem, hogy a kezem fáj. A lövést sem hallottam meg igazándiból.

Amikor rájöttem, hogy meglőtte a jobb kezem, hátradőltem, így a pisztolyos hátraesett velem együtt. A szabad kezemmel elkaptam a fejét és lefogtam, ahogy tudtam.

Egyre jobban éreztem, hogy sajog , de irgalmatlanul. Ránéztem a kezemre. Folyt az alkaromból a vér. Aztán homályosan láttam. Annyit vettem észre, hogy Luke, egy őr és még egy férfi odajött hozzám, majd elvitték a kapálózó férfit. A többit már nem láttam, mert lecsuktam a szemem.


Amikor később felébredtem, Victoria ült az ágyam mellett és engem nézett. Hirtelen elkerekedett a szeme.

- Hát még élsz! - sikította, megpuszilta az arcom majd kiszaladt hívni valakit. Körbenéztem. Egy kórházi ágyban feküdtem, egy kórházban. A falak enyhén kékek, a kezem pedig még mindig sajog, de már nem annyira. Be volt kötve. Ekkor hatalmasat lélegeztem.

Mikor Vic visszatért, bejött egy doktor.

- Ha felébredt, akkor ti is jöhettek. - intett valakinek kint. Amikor bejöttek, tenyérnagyságúra tágult a szemem. A szám is tátva maradt.

Segítség, beleszerettem egy sztárba! ~SZÜNETEL~Where stories live. Discover now