Mindenki lázasan ment el a helyről, míg én még mindig ugyanott álltam.
- Victoria! Vic! - kiáltottam a nevét, hátha megtalálom, de nem. Semmi jel, sőt, még a körülöttem lévők nevetve bólogattak felém (?).
Ekkor elkezdett sodorni a tömeg az ellenkező irányba, és nem tudtam, merre lehetek már. Ezért egy irányba indultam: Előre.
Próbáltam utat törni, mert már alig kaptam levegőt, és szélsebesen próbáltam az izzadt emberektől elcsúszni. Aztán egy olyan helyre kerültem, amit még nem láttam.
Valahol a színpad mögött dobott ki a tömeg, ahol szerencsére hatalmasat lélegezhettem. Elővettem a telefonomat, hogy felhívjam Victoriát, csak remegett kicsit a kezem. Hatalmasat lélegeztem és tárcsáztam.
- Halló! - kiáltott bele Vic. Zene. Hol a csudában vannak? - Te vagy az, Lucy?
- Szia! Igen, hol vagytok? Teljesen elkeveredtem.
- Mi is. A koncert közben tolakodtak, aztán hirtelen már nem találtunk. Gondoltuk, majd a végén megtaláljuk egymást! Itt van Harry és Bryan is! - mondta, erre hallottam, ahogy belekiáltják, hogy "Szia!" "Szia, Harry vagyok!" - valahol a színpadtól messzebb van egy bár, odamentünk. Pont most akartalak hívni!
- Értem, akkor megyek, jó? - kérdeztem.
- Oki, itt maradunk. A neve... - hallatszott, ahogy megkérdezi egy embertől - Tripla Mokka.
- Király név. - nevettem fel. - Mindjárt megtalálom. - mondtam, majd letettem.
Most merre induljak? Körülnéztem, majd megállapítottam, hogy amerre van a nagyobb tömeg, ott arra van a kijárat. Úgyhogy arra vettem az utamat.
Közben persze mindent alaposan megnéztem, nehogy a végén leszidjon Vic, mert a színpad mögött voltam, és csak álltam, mint egy fadarab. Kinézem belőle, hogy valami ilyesmit mondana.
Így hát mentem, amikor azt láttam, hogy a nagy tömegben éppen jön le a színpadról a Better Sound, majd azt, hogy valaki lelövi az egyik őrt.
Nem tudtam, mit csinálok. Nem gondolkodtam. Csak az járt a fejemben, hogyha még egyet lő, az egyik zenész meghalhat. Vagy még egy őr. Akár egy másik ártatlan ember. Nem akartam ezt, így csak azt tettem, amit hirtelen kiötlöttem. Sőt, a sikításokra sem figyeltem, ahogy kiszúrtam a pisztolyos férfit. Teljes erőmből nekifutottam, a hátára ugrottam, kicsavartam a kezéből a pisztolyt, majd ütni kezdtem. Volna. Csak a nagy adrenalintól észre sem vettem, hogy a kezem fáj. A lövést sem hallottam meg igazándiból.
Amikor rájöttem, hogy meglőtte a jobb kezem, hátradőltem, így a pisztolyos hátraesett velem együtt. A szabad kezemmel elkaptam a fejét és lefogtam, ahogy tudtam.
Egyre jobban éreztem, hogy sajog , de irgalmatlanul. Ránéztem a kezemre. Folyt az alkaromból a vér. Aztán homályosan láttam. Annyit vettem észre, hogy Luke, egy őr és még egy férfi odajött hozzám, majd elvitték a kapálózó férfit. A többit már nem láttam, mert lecsuktam a szemem.
Amikor később felébredtem, Victoria ült az ágyam mellett és engem nézett. Hirtelen elkerekedett a szeme.
- Hát még élsz! - sikította, megpuszilta az arcom majd kiszaladt hívni valakit. Körbenéztem. Egy kórházi ágyban feküdtem, egy kórházban. A falak enyhén kékek, a kezem pedig még mindig sajog, de már nem annyira. Be volt kötve. Ekkor hatalmasat lélegeztem.
Mikor Vic visszatért, bejött egy doktor.
- Ha felébredt, akkor ti is jöhettek. - intett valakinek kint. Amikor bejöttek, tenyérnagyságúra tágult a szemem. A szám is tátva maradt.
YOU ARE READING
Segítség, beleszerettem egy sztárba! ~SZÜNETEL~
RandomVan, hogy az élet olyan dolgot enged meg, hogy szenvedni kell, méghozzá kellemetlenül. Csak minden rosszban van valami jó. Lucy élete fenekestől felfordult, mert elcsapódott barátaitól egy koncerten. Az ember nem mondhatja senkinek sem, hogy vala...