Alive ( Niall Horan FF)

2. ÉVAD 6.RÉSZ

*3 héttel később*

*Holly szemszöge*

Szeptember 13

3 hete szakítottam Niall-lel. A mai nap ünnepli a szülinapját, és a fiúkkal megbeszéltük, hogy csinálunk neki egy meglepetés bulit, amire én vagyok a csali...

Átmentem a szobájába, ahol még békésen aludt, majd egy óvatos puszit nyomtam arcára, mire kinyitotta csodaszép kék szemeit, majd mikor meglátott érthetetlen arckifejezés ült ki az arcára, majd elmosolyodott és ő is nyomott egy puszit arcomra.

- Jó reggelt! Hogy aludtál? – kérdeztem tőle lágyan, mire csak magához húzott és csak ölelt jó szorosan. – Niall, mi van veled? Kelj fel! Nem megyünk el valahova! Beszélnünk kell!

- Miről, hisz' már szakítottál velem!- kérdezte a reggeli rekedtes hangján, amitől libabőrős lettem. Imádom ezt a „most keltem fel" hangot. Nem, nem Holly! Neked barátod van! Felejtsd el Őt!

- Csak már olyan rég volt ez a szakítás és jó lenne, ha meg tudnánk ezt az egészet normálisan beszélni- nyögtem ki, félénken, mire felém fordult és egy aprót bólintott, majd kikelt az ágyból, és nem zavartatva magát, felöltözött előttem.

- Majd lent találkozunk. Siess! – és zavartan mentem ki a szobájából.

Tíz perc múlva már a parkban voltunk, ahol leültünk egy padra. Kínos csend uralkodott közöttünk, majd ő közelebb csúszott hozzám és átkarolt. Sok ember, akik felismerték Niall-t, kikerekedett szemekkel néztek minket és telefonjukkal el kezdtek minket fotózni. Gyorsan leszedtem magamról a kezét, majd arrébb ültem.

- Nem megyünk el inkább egy cukrászdába? Meg szeretnélek hívni valamire- kérdezte,mire én megadva magam sóhajtottam. Kézen fogott, majd úgy indult el velem London leghíresebb cukrászdájába, El akartam engedni a kezét,de nem szerettem volna őt megbántani.

Leültünk egy asztalhoz,majd mikor rendeltem egy minyont, ő felállt, és odament a pulthoz. A sor hosszú volt, így lehetett rá számítani, nem fog hamar visszajönni. Elővettem a telefonom és már tárcsáztam is a legjobb barátom számát.

- Szia, Holly, minden rendben?- kérdezte Zayn.

- Segíts! Nem tudok nemet mondani neki az érintéseire. Már egy csomó rajongó észrevett minket, lefotózott, de nem akarom Őt megbántani- mondtam Zayn-nek.

- Most hol vagytok?

- Elhozott egy cukrászdába,Kérlek, segíts! . kérdeztem tőle, mire nagyot sóhajtott. Basszus! –nyögtem ki.

- Mi az? Mi történt? – kérdezte aggódva a fekete hajú énekes.

- Itt van Ő!

- A barátod? – kérdezte, mire benyögtem egy igent, majd leraktam.

- Steven, mikor észrevett, elmosolyodott, majd felém tartott, de Niall pont akkor végzett, és Leült. Steve döbbenten nézett mire elindult és folytatta az útját hozzám.

*Niall szemszöge*

- Tessék! – raktam le elé a minyonokat. Olyan gyönyörű volt, és még mindig nem hiszem el, hogy itt van velem egy cukrászdában. Holly nem nézett rám, csak zavartan nézett oldalra, egyenesen egy srácra, aki azt hiszem a legjobb barátja volt. Sosem bíztam abban a csávóban, és ha jól tudom, meg is bántotta a lányt. A srác felénk tartott, mire Holly-ra néztem, de Ő csak a fiút bámulta, aztán mikor ideért, lehajolt a lányhoz, és megcsókolta. Dühösen és egyben szomorúan láttam be, nekem már nincs nála esélyem. Úgy érzem magam mint egy kifacsart rongy. A szívem összetört. Na, most lenne jó választ kapni a Where do broken hearts go című dalunkra. Hogy hova ment az összetört szívem? Azt nem tudom, de nem maradt bennem – Megyek, rendelek még valamit! – mondtam zavartan, majd újra visszaálltam a sorba. Nem akarom Őket látni! Holly az enyém!

Hazafelé, mikor végre eltűnt a bájgúnár, beértünk a házunkba, az ajtó nyitva volt, d senki nem volt itthon.

- Nem hiszem el, hogy ennyire felelőtlenek, miért nem lehet azt a hülye ajtót bezárni, mikor...

- MEGLEPETÉS! – kiáltották hirtelen, mire én ledermedtem. Ez az első olyan alkalom, mikor nem jöttem rá, hogy bulit szerveznek nekem. Hitetlenkedve ugrottam haverjaim nyakába, és öleltem meg őket, majd egy puszit adtam Holly arcára, és hirtelen el is felejtettem, hogy neki már barátja van.

A buli nagyon jó volt. Ott volt Greg, anya, apa, az 5SOS srácok, és mindenki, aki számít. A fiúkkal sokat ittunk, hiszen szülinapom van, így mikor odamentem Holly-hoz, hogy felkérjem táncolni, nem csoda, hogy először nemet mondott, de végül nagy unszolásomra belement, így közelebb rántottam magamhoz, és lassúztam vele, hiába volt a zene gyors.

Mikor már egy ideje táncoltunk megjelent Holly barátja, és azonnal kiment belőlem az összes alkohol. Miért hívta ide? Mi köze van ennek a srácnak hozzám? Miért van itt?

Gyorsan megkerestem a fiúkat, megköszöntem nekik a bulit, ők értetlenül néztek rám, majd mikor észrevették Holly-t azzal a sráccal, szomorúan néztek rám, ami nem különösebben érdekelt. Felmentem a szobámba, még hallottam, Harry a mikrofonba kiabálva állítja le a bulit, Holly-t hibáztatják, mindenki hőbörög, és kimennek.

*másnap reggel*

Egész éjjel nem tudtam aludni. Fogalmam sincs, miért tette ezt. Nem voltam elég jó neki? Valamikor megbántottam Őt és nem tud nekem megbocsájtani? Vagy nem is szeretett és csak átvert , mint a többi lány akikkel valaha együtt voltam? Fogalmam sincs, mit csináljak, az agyam folyamatosan pörög , a képei mindenhol ott vannak,és ha még nem lenne elég, még egy házban is lakom vele.
Kintről kiabálást hallottam. Nem tudom, mennyi az idő, hogy hány órája fekszem és gondolkodom az ágyamon fekve, alvást színlelve. Egyszerűen nem tudtam elaludni Miatta. Miatta, mivel csak rajta jár az eszem, és azon, hogy meg tudjam válaszolni azokat a kérdéseket, mint például a miértek.