Alive ( Niall Horan FF)

1. rész

*VISSZAEMLÉKEZÉS VÉGE*

Igen, azóta eléggé menekül tőlem. Azóta nem is jöttek át hozzánk. Nem is találkoztam velük. Ez van! Nem tehetek róla, nagy rajongója vagyok ennek a bandának. Főként Niall-nek.

Josh-sal elég ritkán találkozunk. Folyton koncertezik. Csak én maradtam egyedül. Már fél éve nem láttam és nem is hívott. Sőt, még, SMS-t sem küldött. Ma van a szülinapom és a tesóm nem lehet mellettem. Ilyen még sosem volt. Anyuék szokás szerint nem törődnek vele, hogy drága kisfiúk már elment 6 hónapja. Szerintem fel sem tűnt nekik.

Az iskolában ma szintén unalmas nap volt. Ott sem volt semmi különös. Kivéve délután. Az ebédszünetben bemondták, hogy a szünet után mindenki menjen az iskola tornatermébe. Azt tudni kell, hogy nagyon nagy ez a terem. Kábé 2 nagy focipályával egyenlő. Itt szoktak néha koncertek, lenni, de legtöbbször ilyen hülye előadások vannak.

Mikor beléptünk Sarah-val,a legjobb barátnőmmel a terembe és azt vettük észre,hogy egy kis emelvény van az egyik végében a helyszínnek. Beálltunk közvetlenül az emelvény elé és vártunk. Vajon mi lehet itt? Egyre többen jelentek meg. 10perc múlva már az egész tornaterem tele volt. Még a lelátók is. Az iskola igazgatója felment a színpadra.

- Szuper! Megint valami unalmas előadás lesz-mondtam Sarah-nak, mire ő is szomorúan bólintott.

- Most nem előadás lesz. Vagy is de. De ez más milyen, mint az előzőek. Most az egyik világhírű fiúbanda lép fel,itt. Gyerekek,fogadjátok sok szeretettel a One Direction-t! –mondta mire az én szemeim megteltek könnyel. Mégis itt lesz velem a tesóm a legfontosabb szülinapomon J Igen ma lettem 18. J A banda a legújabb albumukról játszott dalokat. Josh,egész végig engem nézett és mosolygott. Én még mindig bőgtem. Nem hittem el,hogy a tesóm itt van és az banda lép fel,amiben a tesóm dobol. A Story of my life befejeződött és mindenki sikított. Még elénekeltek pár dalt utána lementek a színpadról. Persze a koncert közben beszéltek hozzánk. Szívem szerint már rég felfutottam volna a „színpadra, de az igazgató mondta, hogy nem lehet. Mikor kiértünk a teremből, szóltam Sarah-nak hogy mindjárt jövök, csak van valami elintézni valóm. Nem mondtam el neki, hogy hova megyek, mert nem tudom mit szólt volna hozzá.,ugyanis nem tudja,hogy ő a tesóm. Sőt, senki sem tudja. Az öltözők felé vettem az irányt. Persze,ez a tervem sem jött össze. Egy nagy melák,ott állt az ajtó előtt.

- Segíthetek valamiben?- kérdezte a hústorony.

- Én csak be szeretnék menni. A testvérem a dobos. A nevem Holly Devine.-és indultam volna be, de az őr megállított.

- Bocsi kislány, de szerinted nem próbálkoztak ezzel már?Na, menj el! –felnéztem rá és akkor jöttem rá, hogy ő Paul,a fiók ő biztonsági őre.

- Paul, Josh tényleg a tesóm. Ha gondolod, kérdezd meg őt és a fiúkat is.

- Na jó,mehetsz! De, a nevemet azért tudod, mert Directioner vagy?- válaszként bólintottam.

Mikor beértem minden fiú háttal volt nekem, Éppen öltöztek. Egyenesen Josh-hoz mentem és átöleltem hátulról. Megfordult, és felkapott.

- Szia, Húgi!- köszönt és nyomott egy puszit a homlokomra.

- Szia! Hiányoztál! Nem akartam ezt a napot nélküled tölteni, és hát itt vagy. - mondtam, mire értetlenül nézett rám, aztán beugrott neki valami és mondta:

- Boldog szülinapot! Figyelj, nagyon sajnálom,de elfelejtettem. Kérlek, ne haragudj! Ha gondolod, mikor vége van, a turnénak bepótolhatjuk! –mondta, mire az én szemeim elkerekedtek. Mi van? Még sosem felejtette el a szülinapomat! Nem arról van szó, hogy olyan fontos, csak elégé rosszul érint, hogy fél éven át egy SMS-t nem kaptam tőle és ezt is elfelejti. Jó, mégis mit várok? Egy világhírűbandában zenél. Persze, hogy nem emlékszik dolgokra.

- Nem kell. A lényeg az, hogy most itt vagy. Megmondom őszintén azt hittem, hogy miattam volt a koncert. De ezek szerint tévedtem. De még így is ez volt életem legjobb ajándéka. Köszönöm!- miután lerakott, csak akkor láttam, hogy milyen izmos lett. Körbenéztem az öltözőben és Niall-en még mindig nem volt semmi. Sőt, még mindig ugyanabban a pózban volt, mint mikor bejöttem. Nekem tetszett a látvány. Igen, még mindig nem vagyok túl rajta. NAGYON TETSZIK NEKEM. Köszöntem az összes fiúnak, de a végére Niall-t hagytam. Odamentem hozzá, megöleltem és adtam egy puszit neki. Szegénykém, még mindig fél egy picit tőlem. Épp az izmos testét néztem, mikor észbekapott. Azonnal felöltözött és elment fogat mosni. Visszamentem Josh-hoz és tovább beszélgettünk. Olyan jó, hogy újra itt van. Hirtelen Paul bejött és mondta, hogy most már menjek ki, mert megbeszélni valójuk van, és utána már indulnak is el. Még gyorsan elköszöntem a testvéremtől és kimentem. Akkor jutott eszembe, hogy Sarah még biztos rám vár. Odamentem ahol hagytam és mindig ott volt.

- Na, végre, már félórája itt várok! Hol voltál?- kérdezte idegesen.

- Csak bementem a One Diretion-höz.

- Mi van? Te megőrültél? Engem miért nem hívtál?

- Figyelj, Josh, a dobos a tesóm. Ezért mentem be, mert már régen láttam. Azért nem hívtalak, mivel tudtam, hogy nehezen lehet bejutni. Nekem is jó, hogy sikerült, Annit kellett Paul-nak könyörögnöm, míg beengedett. Sajnálom! –mondta mire ő tátott szájjal nézett rám.

- Hogy mi? Josh a tesód? Úristen! Olyan helyes!-és itt volt az a pillanat, mikor hazáig csak róla beszélt.<3