Summer Camp ⇝ MAGCON

➸ t w e n t y - n i n e

Figyelem!
Malysa fanok ki fognak akadni😖
De ne aggódjatok,lesz Malysa.😉
83 követő omfg. Apropó köszönöm a sok kommentet...IMÁDLAK TITEKET❤️❤️❤️

Mia

Most gondolom mindenki engem hibáztat...
Nash kerül engem, és ha meglát szikrázó szemekkel mered rám, Cameron meglehetősen egyre többet van velem, avagy pátyolgatja a lelkem.
A többiek, meg Matt(?) lelkét.

– Hé. Menjünk el sétálni – mosolyodott el Dallas.

– Biztos? – nevettem fel.

– Elvisellek még egy napig, na – állt fel magával rántva engem is. Csakhogy a nagy hülyülés közepette nem vettük észre az ajtóban álló Cartert.

– Öh. Oké. Hova mentek?! – kérdezte gyanakodva.

– A partra – vágtam rá.

– A hátsó ajtón menjetek ki – nézett hátra ijedten.

– Mi történt? – értetlenül megráztam a fejem.

– Matt és egy csaj – húzta el a száját.

– És még én vagyok a szemét – néztem tanácstalanul Cameronra.

– Jó, felőlem menjetek le – ezzel elállt az útból.
Ráérősen csörtettünk le a lépcsőn,de mint úgy mindig, most is rosszkor, ugyanis Espinosa azzal a bizonyos csajjal éppen nyálcserét folytatott.

– Én erre már nem tudok mit mondani – tártam szét a karom, s idegesen kivágtam az ajtót.

Erre a "szerelmespár" felkapta a fejét, Nash, Taylor és Lu pedig a konyha mögül meredtek rám.

– Most mi a francot bámultok?!
Kinyitottam az ajtót hű, de nagy szám. – csaptam be magam után az ajtót, de rögtön megbántam,mivel így szegény Dallas bennt maradt.

– Ahj, bocs – sziszegtem.

– Megvárom míg lenyugszol – bólintott

– Ne. Jöhetsz, jól vagyok – sóhajtottam.

Lassan elindultunk. Leültünk egy padra, és onnan néztük a tengert.

– Sajnálom – biggyesztettem le szám, és észrevettem, hogy remeg a kezem, amit Cam ki is szúrt.
Azonban a következő történésekre nem számítottam.
Még mindig ideges voltam, és úgy éreztem elájulok, amikor...amikor Cameron közelebb húzódott az arcomhoz. Tudtam mi fog történni. És nem állítottam le. Óvatos csókot lehelt az ajkaimra. Többet akarok.-gondoltam magamban. Elvesztettem az eszem. Én azonban megcsókoltam. Úgy rendesen. Ő meg visszacsókolt. Átkaroltam a nyakát, mire Cameron a derekamra helyezte a kezét. Nem tudom meddig tartott ez az egész, de sokáig. Nem akartunk leállni... Hirtelen krákogásra lettünk figyelmesek. Ne! Rögtön elváltunk egymástól,és Nash gyilkos tekintetével meredt ránk.

Hamarosan a többiek és megérkeztek, mitsem tudva az előbbi esetről.

– Ez most nagyon rosszkor jött... – meredt Nash...Cameronra. Ha megüti, én kiakadok.

– Haver, figyelj megmagyarázom – nézett a haverjára nyugodtan.

– Én magyarázom el – sütöttem le a szemem.
-Fogjátok már be! – ordította Grier. Jézusom...
Elhallgattunk.

Kicsim, bármilyen nehéz helyzetbe kerülsz az életben....ne hagyd magad.-idéztem fel magamban anyu szavait.

Felálltam, mire mindenki rámnézett.

– Felesleges ordítoznod. Ki vagy, hogy bele köss bármibe is?!Ez az én életem, neked pedig közöd sincs hozzá. Igen, megcsókoltam Cameront,és?! Te miért nem üvöltöd le Matt haverod fejét?! Amiért cseszett meghallgatni, vagy mert látványosan smárolt a legújabb barátnőjével? Ó, persze bocs, megszoktam, hogy én vagyok a hibás – kiáltottam.

Döbbenten néztek rám.

Nash ökölbe szorította a kezét.

– Cameron,menjünk haza – rántottam fel a földről a srácot.

Otthon azonban folytatódott a balhé.
Ilyenkor nem értem Louist. A legjobb barátnőm. Én mindig kiálltam mellette,ő meg mit csinál...semmit.

– Skacok,üljünk le...megbeszélni – nyugtatott minket Taylor.

Szót fogadtunk.

– Mi volt ez?! – kérdezte Carter.
Keserűen felnevettem.

– Semmi. Mi lett volna?! Egy véletlen eset – morogtam.

– Nagyon nem volt véletlen – csattant fel Nash.

– Te meg némultál?! – meredtem dühösen Mattre.

– Erre most mit mondjak? – motyogta.

Mindenki megértően bólogatott, s Mattet vigasztalták. Ez kész.
Könnyeimmel küszködve léptem az ajtóhoz, és Gracie kocsijához vettem az irányt. Vezetni se tudok.
Beszálltam.
A többire nem emlékszem.