Summer Camp ⇝ MAGCON

➹2;21 Xmas

Sziaaasztok!😇🖤
Ma új szereplővel bővült a történet. ( Chris Schistad aka Herman Tømmeraas, aki játszik a Skam című sorozatban is )
Nagyon rég nem hoztam részt, de ma írni támadt kedvem, így gondoltam hozom a ( késői ) karácsonyi részt.
Holnap is szándékozok írni, szóval szerintem azt is kirakom:))
Remélem nem felejtettetek el, ahogy a blogom se😫💗
Ha emlékeztek rám (lul) és esetleg tetszett a mai rész, kommentbe várom a véleményeteket😍🙋💘

Blair

Péntek, 8:15

Karácsony reggelén sokkal nyűgösebben keltem, mint ahogy szoktam. A papától kapott rénszarvasos pizsamát teljesen összefestékeztem, és ezt csak most vettem észre. Mellesleg az ágyam is festékfoltos volt.
Halkan lebotorkáltam a hűtőhöz, amin egy cetlit találtam felragasztva: 11-től karácsony(családi)
16-tól buli (Cameron szervezte)
Hezitáltam, hogy kidobjam-e ezt a dühítő cetlit, de végül visszaraktam a helyére. Nem értem. Miért kell megszabni, hogy mikor ünnepelünk a családdal? Mellesleg tisztába vagyok azzal, hogy a bátyám IQ-szinte viszonylag alacsony, de, hogy ennyire! Hogy lehet valaki ennyire hülye, hogy 24.-én rendez bármilyen programot is? Azt se értem anyáék, hogy mentek bele...

Míg ezen gondolkodtam, valaki konkrétan feltépte a bejárati ajtót.

− Blair! Már ilyen korán fent vagy? – lepődött meg anya, és letette a kezében lévő égősort.

− Igen, felkeltem. Hol lesztek este, anya? – tértem a lényegre, és keresztbe font karral vártam a választ.

− Steve szüleihez megyünk, ezért megengedtem, hogy Cam hadd rendezzen partit. Elvégre egyikőtök se rajong annyira a másik nagyszüleitekért, szóval azt gondoltam itt is maradhatnátok – magyarázta nyugodtan.

− És mikor ünnepelünk mi? – kérdezte egyre idegesebben.

− 11 körül – miután ezt elmondta, mellém állt, és pucolni kezdte a krumplit.

Hát, akkor ezt megbeszéltük...

A családi ünnepléshez csatlakozott Nash is, amit bár nem értettem, de figyelmen kívül hagytam a jelenlétét. Anya parfümöt kapott, meg valamilyen márkás rúzst apától. Én vettem neki szempillaspirált, a bátyám pedig rajzolt neki (?)
Apa focilabdát kapott Camerontól, anya vett neki új pólókat, mert a régiek kissé "nyúzottak". Tőlem kapott egy inget, leginkább azért, mert az előző elszakadt.
Cameron mindenféle fiús kapott, amit csak is ő szeret, szóval azt inkább fel se sorolom.
Én ruhákat, és karkötőt kaptam anyutól, apu vett nekem Playboy-os parfümöt, Cameron pedig egy Trónok Harcás bögrét.
Összességében úgy telt a reggelem, ahogy gondoltam.

16.00

Sokan vannak úgy, hogy szeretnének testvért, de nem adatik meg nekik a lehetőség. Szerencsésnek tartom őket, ugyanis bátyjuk nem lehet, csak kishúg vagy kisöcsi. Az utóbbi bár nálam stimmel, de sajnos van egy bátyám is, aki éppen olyan tiniket fogad, akik mindenképp le akarnak részegedni.

Nem tudok Cameron barátairól sokat, de elvileg ( a pletykák alapján ) a squad új társsal bővült, és pár régi kiszállt belőle. Annyiban én is tisztába vagyok, hogy benne van Blake, Hunter, Dylan és Nash, akikkel igazán jóba vagyok.
A bátyám szerint nekem is a menők közé kellene tartoznom, és lehetne egy csoportom. Csakhogy Lydián és Rosalie-n kívűl nincs sok barátom, sőt úgyérzem nem is lesz. Alysa nem sokáig habozott az új barátok keresésével, rögtön társult Nikához és Jessicához. Ők lettek a ribi-klub.

A kanapén ülve vártam, hogy becsukódjon az ajtó, és ne nyíljon ki egy ideig, de pechemre valaki éppen most akart bejönni.

– Hé, csajszi! – pattant mellém Rosalie.

– Szia. Hol hagytad a barátod? – kérdeztem a barátnőmet fürkészve. Úgy rémlett, hogy Cortezzel jön.

– Alex-szel beszélget. Ah. Nem is tudtam, hogy jóba vannak, tök furcsa – rázta meg a fejét, aminek pontosan tudtam a jelentését. Végre van barátja, erre megtetszik neki az új fiú. Pech.

– Aha. Izé. Ki Cameron új haverja? – szaladt ki a számon a kérdés, amit nem szándékoztam kimondani.

– Nem tudom. Nika szerint irtó helyes, és ma megpróbálja becserkészni. Ki tudja. Talán a főhisztérika pasit szerez – röhögött Rosalie, de rögtön elhalkult, amint a barátja mellénk ért.

– Sziasztok! Rose, beszélhetnénk? – intézte a kérdést a barátnőmhöz, akinek a szájában megállt a rágó.

– Ömmmmm, persze – nyomta meg hosszan az "m" betűt, s zavartan felállt.

Egyedül maradtam, így volt időm körülnézni. Cameron és a barátait nem láttam meg, de Nikáékat azonnal kiszúrtam. A konyhába igyekeztek, de hirtelen megfordultak, majd elindultak a másik irányba. Gondolkodás nélkül felpattantam a kanapéról, és követtem őket, de megtorpantam a konyhánál.

– Áh, nem tudom. Nash mondj már valakit Chrisnek – hallottam meg a bátyám hangját.

– Oké. Attól függ milyen csajt akarsz magadnak – szólalt meg az idegesítő hangján Grier.

– Tökmindegy. Csak ne valamelyik főribi, oké? Ígyis az egyikük az exem, nem szeretnék összetűzést egyikkel sem – csendült fel egy ismeretlen hang.

– Nyugi. Szerzünk valami kúl csajt – szállt be a beszélgetésbe Dylan.

Nekidőltem az ajtónak, és filóztam. Lydiának teljesen igaza van azzal kapcsolatban, hogy kellene nekem egy fiú, de az nem jut eszébe, hogy éppen tetszik valaki. Akit úgyse kapok meg.
Hirtelen nyílt az ajtó, mire beestem a konyhába.

– Uh, basszus Blair! Jól vagy? Miért állsz az ajtó előtt? – záporoztak Matt kérdései.

– Aú. Megtennéd, hogy máskor nem feltéped az ajtót, hanem egyszerűen kinyitod? – fájlaltam a végtagjaim.

– Bocsánat. Izé. Jó a ruhád – bókolt egyet, amitől konkrétan remegni kezdett a kezem.

– Kösz. Ö. A barátnőd keres – mondtam.

– Nemcsak az enyém – nézett a szemembe, és kiviharzott.

Cameronék, akik eddig meg sem szólaltak, felröhögtek.

– Húgi, te aztán okos vagy! – nézett rám elismerően a bátyám.

– Fogd be, idióta! – sziszegtem, és a hűtőhöz léptem, ami előtt kiömlött valamilyen ital, amiben elcsúsztam. Csakhogy mielőtt a földön kötöttem volna ki ( ismét ) valaki elkapott. Egy kézzel.

– Köszi – néztem fel az eddig számomra nem ismert fiúra. Mellesleg elég szép a mosolya. Mindegy.

– Neked ma ilyen elesős napod van – nevetett fel.

Cameron felébredt a bambulásból, és bemutatott minket egymásnak.

– Chris, ő itt Blair, a húgom. Blair ő itt Chris a spanom – cikázott a tekintete köztünk.

– Köszönöm, Cameron – forgattam a szemem, s mégegyszer ránéztem hálásan a srácra, aki biccentett egyet, majd visszafordult a fiúkhoz.

Nekem itt bőven elég volt ebből az egészból. Csakhogy az este még nem ért véget.

Kimentem a kertbe, ahol leültem a medence szélére. Meggondolnom, hogy tervezem az elkövetkezendő évet. Először is ki kell szeretnem Mattből, mert nevetséges, hogy olyan ember után áhítozok, akit nem kaphatok meg. Másodszor pedig több barátot kell szereznem, akikkel együtt lóghatok, és bízhatok bennük. Nem mintha Rosalie és Lydia nem lenne megfelelő, de ők nem a legokosabb diákok közé tartoznak.

Ekkor eszembe jutott, hogy még van egy szilveszteri bál.
Dráma. Még több dráma.