Olivia vagyok és teljesen átlagos. Attól eltekintve, hogy a Ethan és Grayson a szomszédom. Igen, azok az ikrek, akiknek Dolan a vezetékneve. Ez az életem.
6:55-kor a telefonom ébresztőjére keltem, nem éppen a legkipihentebben. Tegnap sokáig sorozatoztam, szóval csak magamra vethetek.
Miután kikászálódtam az ágyam puha melegéből gyorsan magamra kaptam az aznapi ruhaszettemet, ami ezekből állt:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Megfésülködtem, majd felfogtam a hajamat egy sima copfba. Nem nagyon szoktam sminkelni magamat, de ma kivételt tettem és egy kis rúzst is feltettem. Felkaptam a hátizsákomat, majd a telefonommal a kezemben leosontam a konyhába egy kis reggeliért, ahol már Anya készítette az aznapi szendvicseinket.
- 'Reggelt - mondtam egykedvűen Anyának.
- Neked is!
Reggeli után, ami nálam müzliből állt, felkaptam magamra a cipőimet, magamhoz vettem a kulcsaimat. Még mielőtt kiléptem volna az ajtón hátraszóltam Anyának:
- Suli után a lovardába megyek, úgyhogy ne várjatok túl korán! Szia! - mondtam és a válaszát meg sem várva siettem ki az ajtón.
Az iskolában az első óránk töri volt, úgyhogy őrült magolás és puskaírás ment az egész teremben. Végigszenvedtük az órát, majd kicsengetés után egyszerre sóhajtott fel az egész osztály. Haileyvel és Aaronnal elindultunk a következő óránk helyszínére és közben a délutánt tervezgettük.
- Mi lenne ha megnéznénk valamit a moziban? - kérdezte izgatottan Hails.
- Én benne vagyok - válaszolta Aaron.
- Nekem sajnos nem megy, lovagolni megyek... De ti menjetek csak nyugodtan!
- Persze. De majd feltétlenül meséljétek el milyen volt! - mosolyogtam rájuk biztatóan.
Kihúztuk a napot, a suli előtt elköszöntünk egymástól, majd elindult ki-ki a maga útján. Elővettem a fülhallgatóimat, és elindítottam a lejátszási listámat.
Kb. 20 percnyi sétálás után odaértem a lovardába, gyorsan átöltöztem, felnyergeltem Venust és rögtön fel is ültem. Egy fárasztó lovaglás után lenyergeltem, megetettem majd elbúcsúztam tőle, és elindultam hazafele.
Már közel jártam az utcánkhoz amikor egyszer csak valaki előugrott a sötétből, és befogta a számat.
- Hm, most egy kicsit elszórakozgatok veled... - mondta az idegen férfi.
- Mhmhmmmhm - próbáltam kiabálni, miközben rúgkapáltam, de semmit sem használt, ugyanis senki nem hallott meg...
