Bosszú Állók megismerése

287 20 0
                                    

-Jó reggelt Mrs. Stark.
Picit megrázkódtam a lágy hangtól de egy olyan 10 perc szenvedés után felültem és körbe néztem de senki nem volt a szobámban.
-Jót aludt az új szobájában?-Kérdezte megint a  férfi.
-Ki maga és hol van?-Amikor ezt kimondtam kicsit hülyén éreztem magam hisz senki sem tartózkodott a szobámban rajtam kívül.
-Kérem felejtse el udvariatlanságomat J.A.R.V.I.S. vagyok a házi rendszer.
-Hát akkor szia J.A.R.V.I.S. én..-ekkor félbe szakított.
-Cassandra Stark született 2001 Augusztus 4.-én Szent Márton Kórházban hajnali egy órakor.-ez a gép többet tud rólam mint én magamról lol.
-Király kössz hogy emlékeztetsz.-Rá néztem a telómra és láttam hogy reggel nyolc óra van.Gondoltam felhívom Rebekát.Telefon Kicsöng.
-Ki az?-mondja egy rekedtes hang.
- Szia Reb na Mizu gondoltam föl hívlak így reggel.
-Reggel?Este 11 óra van.-Sóhajtott egyett.
-Baszki bocsi elfelejtettem ezt az idő eltolódást.-Kuncogtam a telefonba.
- Na mindegy.Amúgy Mizu?Ha már föl hívtál.
-Hát wow ez az egész New York meg a dús gazdag szüleim is.Jó fejek meg hallod van valami házi beszélő robotuk.-Ezen mind ketten el kezdtünk nevetni.
-J.A.R.V.I.S. a neve.-Mikor ki mondtam ezt hirtelen megszólalt angolul.
-Igen Mrs. Stark?
-Semmi.-nevetve vissza szóltam neki.
-Tehát akkor ott neked sokkal jobb mint itt mi?-kérdezte hallottam a hangján hogy mosolyog.
-Igen sokkal jobb.Még meg kell szoknom a nevemet és hogy mindenki angolul beszél hozzám.
-Ezért jó ha valaki már tud tökéletesen angolul.
-Meg japánul.-vágok vissza.
-Hát persze.-Nevetett.
-Nagyon hiányzol nekünk főleg Emmának.Folyton azt kérdezgeti hogy hol vagy.
-Ti is Nekem.-Könnybe lábadt a szemem.
-Na hagylak aludni.
-Jól van szia.
- Szia jó éjt.-mondtam és letette láttam az értesítéseket amiket kaptam 5 jött youtubról.Gondoltam megnézem úgy is csak öt darab videóról van szó.Egy ideig nézegettem még azután rá néztem az órára.Kilenc óra ötven percett mutatott.
-Úristen-Kapok a számhoz.
Gyorsan elmentem a fürdőbe és össze szedtem magamat hosszú gatyáty és pólót vettem fel nem szerettem volna ha meg látnák a sebeimet amit a nevelő apám okozott vagy a betegesen sovány testemet.Amint le értem a lépcsőn láttam hogy már Tony-ék a reggeli kávéjukat szürcsölgetik a hatalmas konyhában.
-Jó reggelt!-köszöntem rájuk nagy mosollyal.
-Jó reggelt angyalom.-Mindketten vissza mosolyogtak.
-Na Mizu?-Mindig közvetlen ember voltam amit nem is szégyelltem kimutatni.
-Szokásos.
-Az mit jelent?-Néztem anyura kérdően.
-Egész napos papír munka apád meg gondolom megint a laborban lesz.-Nézett felemelt szemöldökkel Tonyra.
-Hát a te napod az biztos hogy így fog telni de a miénk nem Cass.
-Miért mit csinálunk?-Kérdeztem nagyon kíváncsian.
-Egy pár régi barát is szeretne téged újra látni.-mondta majd fel állt és bedobta a kávés bögréjét a mosogatóba.
-Mehetünk?
-Persze de hova?
-Hát a Stark Toronyba.-Mondta önelégülten.El köszöntünk anyától aztán le mentünk a garázsba be ültünk az egyik autóba a sok közül.
Miközben ültünk be a csuklómról le vettem a hajgumit és be copfoztam hajamat.
-És amúgy kik ezek mit kéne tudnom róluk?-nézek apára azaz Tonyra na mindegy.
-Nagyon szerettek téged mindannyian mint mi ha üzleti úton voltunk vagy ha távol voltunk szinte mindig náluk voltál.
-Nevük is van vagy valami?
-Persze-nevet fel.Fel sorolta a neveket én közben már kifelé nézek az ablakon.Pár perc múlva már ott is voltunk a toronynál.Már a liftben dekkoltunk amikor hirtelen Tony megszólal.
-Készen állsz?
-Persze csak emberekkel fogok találkozni.Tony csak sóhajtott aztán meg ölelt.Aztán pittyen egyett a lift és kinyitódik az ajtó.
-Üdvözlöm Mr. És Mrs. Stark-Köszönt minket Jarvis.Ahogy a liftből kilépünk az összes szem rajtam ragadt mindenki rám nézett.Az egész bosszú állok csapata ott volt akit eddig csak a TV ben láttam.Egyszer csak felpattan egy rövid vörös göndör hajú csajszi.
-Úristen mekkora lettél.-mondja majd megölel.Próbálom viszonozni nem nagy sikerrel.
-Cassandra Stark.-Nyújtom a kezem de eltolja.
-Ugyan nem kell én nagyon is jól ismerlek.-Mosolyogva mondta és Szerintem látta hogy egy picit össze vagyok zavarodva.
-Natasha vagyok.-Megint meg ölelt.Aztán szinte mindenki ölelgetett.
Láttam egy velem egykorú lányt aki szintén vörös haja volt magas volt és egy kicit duci.Ő neki már a kezemet nyújtottam.
-Cassandra Stark.
-Elizabeth Banner.-Nyújtja vissza az ő kezét is.
-A lányunk.-szólt ide Natasha.
Leültem a kanapéra a többiek közé és El kezdtünk beszélgetni kérdezősködtek rólam hol laktam kikkel stb..Aztán szóba jött hogy milyen volt ott.Egyből le hervadt nem nagyon szeretek róla beszélgetni de Ők a családom így belekezdtem.
-Ott Horváth Timinek hívtak volt egy 4 éves húgom Emma csak anyám dolgozott a családból szinte soha nem láttam itthon amikor találkoztunk akkor is általában vagy ivott vagy drogozott.Apám non-stop be volt rúgva ő állandóan otthon volt és vert minket.Akkor vert meg a legjobban mikor a húgomat védtem.Én meg?Próbáltam nem otthon maradni és aludni. Ha tudtam másnál voltam.
Persze ha engedték vittem Emmát is.Szegény kislány.Bármit megtennék csak ne ezek között nőljön fel.-mondtam szomorkodva.Felnéztem és láttam ahogy a többiekről is egy mp alatt elszállt a mosoly.Mindenki vagy rám nézett vagy maga elé bámult.
-De igazából a barátok és haverok segítettek elviselni.-húztam magamra egy kamu mosolyt.
-Hé!-szólt hozzám Elizabeth.Fel figyeltem rá.
-Nem megyünk el fagyizni?Itt van egy sarokra nincs messze.
-De mehetünk.Apa?-Néztem kérdően Tonyra.Csak egy bólintással válaszolt.
Beszálltunk a liftbe és el köszöntünk.

Tony Szemszöge
·································
-És így lesz a gyerekeinkből legjobb barát.-Megszólaltam a csend törés képpen.
-Ja.-Nézett Natasha már vigyorogva.
-Bele néztem a fejébe....-szólalt meg csendesen Wanda.
-Nem hiszem el hogy miket láttam és hogy miket élt át szegény gyerek...
-Nem tudnák másról beszélni?Oké értem szar gyerek kora volt és csakis én tehet róla.-Mondtam direkt jó hangosan mire mindenki rám nézett az egész csapat.Nem bírtam tovább sietve mentem ki a leszálló pályára.Mikor le ültem annak szélére láttam hogy Rogers is jött utánam.
-Nem tehetsz róla.
-Miért akkor ki?-vágtam oda hozzá.
-Akik elvitték és akik nevelték eddig.De most már te neveled és ajánlom hogy egy erős és magabiztos nővé tedd.
-Mintha most nem lenne az.-vigyorogtam a semmibe.
-Honnan veszed?-Rá néztem a kalácsot font kezű Steve-re.
-Látom rajta csak még egy picit be kel csiszolodnia újra a társaságba.







When Everything ChangedOnde histórias criam vida. Descubra agora