Love or Friendship? (Befejezett)

(Chapter 13)

Ez a pár hét hihetetlenül gyorsan telt el.Szinte fel sem fogtam,hogy végre vége az iskolának.És mindez Taehyung miatt.

Egyetlen napot sem töltöttünk el egymás nélkül.Vagy én aludtam náluk,vagy pedig ő nálunk.

Most pedig a bőröndöm felett ülök,ugyanis Jimin kitalálta,hogy menjünk el a nyaralójába bulizni.És mivel nyár van,és Taehyung szeret bulizni,egy szó nélkül belementem.

Mikor a maradék ruhámat is bepakoltam,össze cipzározom a bőröndömet és lecipelem a földszintre,hogy ne akkor szenvedjek mikor itt vannak értem.

-Mindent el raktál?-kérdezi anyám,amire csak bólintok-Naptej?

-Anya,nem megyek messzire,és igen van nálam.-mosolygok rá és megölelem csöppnyi termetét.

-Az anyád vagyok,az a kötelességem,hogy aggódjak érted.-mondja gondterhelten-Ugye nem fogsz sokat inni?-kérdezi miközben el tol magától.

-Ígérem,hogy nem fogok.-amint ezt kimondom a csengő azonnal megszólal,ami jelzi,hogy megérkezett V.

Azonnal az ajtóhoz sietek,és azt kinyitva meg is látom őt és..a bőröndjeit.

-Most komolyan,csak pár napra megyünk,minek ennyi bőrönd?-kérdezem miközben elnevetem magamat.

-Ne beszélj,csak segíts.-cibálja az egyik bőröndöt.

Felszusszantok,majd elhessegetve kezét behozom mindkét bőröndjét,miközben Tae anyával kezd el beszélgetni.

-Taehyung,vigyázz majd Jungkookra,mert ő magára nem képes.-mondja anyám V-nek,aki hevesen kezd el bólogatni.

Felciccegek,majd odalépve hozzájuk egy puszit nyomok Taehyung arcára,majd hátulról átölelem.

Igen,elmondtam a szüleimnek,de ők csak annyit mondtak,hogy azt hitték már rég együtt vagyunk,szóval nem volt túl nagy meglepetés számukra.

Talán öt perce beszélgethetünk,mikor meghalljuk a kocsi dudáját,így elköszönök anyától és a bőröndjeinket megfogva megyek ki Taehyung után.

-A nyaralónkba akartok költözni,vagy mi ez a sok bőrönd?-kiabál ki Jimin a kocsi ablakán vihogva,de én csak legyintek egyet.

Amint beraktam a csomagtartóba őket,be ülök hátra V mellé,és meglepetten látom,hogy nem vagyunk egyedül.

Az anyós ülésen egy lány ül,mellettünk pedig egy ismeretlen fiú.

-Na-fordul hátra Jimin-Ő itt Byul,a mellettetek lévő fiú pedig Hoseok.-mutatja be őket.Mindketten mosolyogva üdvözölnek minket,és még integetnek is.

-Ennyien leszünk?-teszi fel a kérdést V miközben becsatolja magát.

-Nem,a többiek majd este jönnek a házhoz.-adja meg a választ Jimin,majd elindítja a motort és kihajt az utcánkból.

Amint elindultunk Taehyung azonnal a vállamnak dől lehunyt szemekkel és összekulcsolja a kezünket.

Nem is telik el sok idő,mikor meghallom a jellegzetes szuszogását,amiből tudom,hogy elaludt.

Magam sem tudom miért,de a mellettem lévő fiúra nézek,aki csak a telefonját bújja,ezért véletlenül bele nézek a visszapillantó tükörbe,és meglepetten konstatálom,hogy Jimin engem néz.

-Most látlak titeket először együtt úgy igazán,azért nézlek titeket.-adja meg a választ a fel nem tett kérdésemre-Suliban nem igazán csináltatok semmit,pedig azt vártam.És ne aggódj,ők tudnak rólatok,szóval nem kell félned,hogy mit szólnak hozzátok.-mutat a kocsiban lévő személyekre,amire én csak szemöldök ráncolva bólintok és az út további részében csak az ablakon bámulok ki.