Egy héttel azután, hogy odaadtad a nyakláncot, először hívtál el a ti házatokba. Nagyon izgatott lettem. Ahogy elsétáltam az utcátokban, már láttam, hogy szép, barátságos környéken laktok. Ahogy megláttam a házszamotokat, elcsodálkoztam. A ti házatok a miénkhez képest egy palota. Megnyomtam a csengőt. Hallottam, hogy bent egy kiskutya rohan az ajtó elé, majd a lépteidet. Alig vártam, hogy bemehessek. Hogy lássalak, megcsókoljalak. Hogy összebarátkozzak a kutyáddal.
Ajtót nyitottál, s nekem első dolgom volt a nyakadba ugrani. Megcsókolni. És a terv szerint következett a kutyus. Megnyalogatott. Te rám mosolyogtál. Én annyit mondtam, hogy „Na, máris megszeretett". Ekkor a kutyára gondoltam. És erre te a szemembe néztél, majd azt mondtad, „Nem ő az egyetlen". És én újra megcsókoltalak. És nem engedtelek el.
Emlékszel? Tudom, hogy nem. Ez is csak egy vasárnap volt, amikor találkoztunk. Egy a sok közül.
És ha most megkérdeznélek, emlékszel-e arra a napra, csak néznél, hogy miről beszélek. Mert neked ezek nem jelentettek semmit. Mert én nem jelentettem neked semmit.
DU LIEST GERADE
Mikor még szerettél
RomantikEgy lány és egy fiú megismerkedése és a szerelmük alakulása a lány szemszögéből. Hónapokig tartó beszélgetés, majd hirtelen vége.
