Már lassan egy hónap telt el azóta a perc óta. Pont suliban voltunk. És abban a pillanatban megszólalt a csengő. Kimentem a teremből. Láttam, hogy jössz felém. Amikor közelebb értél, megöleltelek. Te megcsókoltál. Fogtuk egymás kezét. Annyira boldog voltam. És mindenki csak azt mondta, hogy milyen aranyosak vagyunk. Azt hittem, hogy a pillanat örökké tart. De újra csengettek, és te megpusziltad az arcom, majd annyit mondtál, „Mennem kell, majd találkozunk.". Elengedted a kezem, majd láttalak elmenni a termedbe. Vagyis már csak azt láttam, ahogy eltűntél a folyosón.
Erre azért csak emlékszel? Hiszen ezt minden nap a suliban, szinte minden szünetben eljátszottuk. Nem is tudom, miért remélem mindig, hogy megjegyezted ezeket a pillanatokat. Talán abban reménykedek, hogy jelentenek neked valamit. Vagy hogy én még jelentek neked valamit.
YOU ARE READING
Mikor még szerettél
RomanceEgy lány és egy fiú megismerkedése és a szerelmük alakulása a lány szemszögéből. Hónapokig tartó beszélgetés, majd hirtelen vége.
