-Ig-Nézz rám!-két ujját állam alá helyezte s maga felé húzta.
Pont a szemét fürkésztem.Éreztem,hogy arcom lassan lángba borul és teljes elönt a forróság.Nem értettem,mi ez,mit érzek pontosan.Ismeretlen terület volt számomra.Tekintete teljesen elbabonázott,magába szippantott.
Néha-néha pislogott egyett,ekkor kapkodni kezdtem a levegőt,mint az őrült.Igen...őrült voltam.
Lassan ajkai felé vettem az irányt.Nagy hiba volt,az út tele volt akadályokkal.A szívem majd kiugrott a helyéről,mikor egy vakító fény csillogott fel ajkai mögül.A függönyt elhúzva,gyönyörű mosolya édesen csengő hangjával lépett elő.-Így már sokkal jobb!-a tudatalattim már rég a határt járta,de a testem reflexből elhúzódott.
-Igen.Kim Hye Rim vagyok,az új stylist.-próbáltam mosolyogni.
-Jeon Jung Kook.De csak tegezzük egymást.-vágta nekem a tipikus aegyo arcát.Hmmm mennyire nosztalgikus.
-Ahogy akarod.
***
Már vagy ezerszer megkérték,hogy csipkedjük magunkat,mert fél óra múlva kezdenek.Mindenki buzgón dolgozott,kivéve én.JungKook előttem ült a székben és tudtam,el kell kezdenem.De mivel kezdtem volna?Fingom sem volt mi micsoda,a használatáról ne is beszéljünk.Természetesen az ecsetekben jártas voltam és felismertem a púdert,szajfény és szemceruzát de a többit feleslegesnek tartottam.
Gondoltam kezdem egy kis alapozóval,ezt követte a púder.A hajával hamar kész voltam,az nem vett sok időt.Mikor a szempillákhoz értem,rájöttem,nem könnyű tészta mást festeni.Próbáltam magam elé képzelni a vászont,mire délutánonként egy pohár kakaoskávé mellett mángálni szoktam a színeket.
Lassan,egyenletesen meghúztam szeme körvonalát és kész is voltam,de mire ajkaihoz értem újra elöntött a láz.Időt nyertem az ajakír kiválasztásával,hogy elterelhessem gondolataimat.Mikor megvolt az ideális barack szinű ajakír, magabiztosan megfordultam,hogy folytathassam munkámat,de az idegesség újra úrrá lett rajtam.JungKook alvó tekintete köszöntött.A fejemben ezer meg ezer gondolat kuszálódott,de végül oda jutottam,hogy sajnálni kezdtem.Ki tudja mennyit aludt az elmúlt napokban,én csak csendesen folytattam.***
-Jeon Jung Kook!-már rég befejeztem és szóltak,hogy 5 perc múlva kezdődik az adás.Fájt a szívem felébreszteni,de nem volt más választásom.
-Még 5 perc~~-nyavajogta.
-Sajnálom,hogy felköltelek,de nem lehet.5 perc múlva kezdődik.
-Még van 5 perc addig~~-dörzsölte szemeit,mire én felszisszentem.
-Istenem,mint egy gyerek.Elkened a sminket.
-Milyen smink?-most már végre kinyitotta szemeit.
-Nézz oda.-mutattam a tükör felé.
-3 perc!-szólt a háttérben egy ideges hang.
Nem volt mit tenni,letöröltem az elkelt sminket és újra festettem.
-30 másodperc!-az idegesítő hang csak úgy elhaladt a fülem mellett.
-10...9...8...7
-Kész!!-húztam meg az utolsó vonalat.
-Isteni vagy!-puszilta meg az arcomat és rohant ki a teremből.Talán eltelhetett 10 perc,fél óra,akár egy óra is,míg fel nem fogtam a történteket és csak lefagyva ácsorogtam egy tükör és egy szék társaságában.
***
A forgatás sikeresen végződött,mindenki elégedett volt.Büszke voltam,hogy apróbb hibákkal,de nem okoztam problémákat,de természetesen ugyanolyan büszke voltam a többiekre is.Rengeteget dolgoztak és megérdemlik a pihenést.
YOU ARE READING
Siess vissza Hye Rim!
Fanfiction***2024-ben járunk. Kim Hye Rim egy átlagos 18 éves lány,aki oda van a BTS bandáért,viszont már rég lejártak a lemezeik,a banda szétoszlott és már semmit sem hallani rolluk. Hye Rim bármit megtenne a fiúkért,amire sor is kerül.A lány visszautazik az...