Siess vissza Hye Rim!

~5~

- Jimin és Yoo Me egy párt alkottak??- alig hidtem füleimnek.

- Úgy,ahogy hallod- bólogatott Jin.- Mindenki így reagálja,bár nem sokan tudják.

- Persze ez már ezer éve.Bár szerintem még mindig van valami különleges köztük-boncolta TaeHyung az ügyet.- Mondhatni több,mint barátság.

- Nem tartozik ránk.-Suga halkan folytatta a telefon nyomogatását.

- Amig a töpszli Hyung boldog,a ddig minden rendben, és ami azt illeti,mióta szakítottak mintha kicserélték volna...-JungKook hosszasan a mosdó irányába bámult.

- E-elképesztő.-még mindig köhögtem a félrecsúszott darabkától,mire Jin felém nyujtott egy pohár vizet.

-Paracsolj.

-Köszönöm...

-Hol ül ennyit ez a kettő?

-Megyek és Yoo Me után nézek-már 10 perce a mosdóban volt,felálltam és utánna mentem.Végig bekopogtam minden fülkébe,de egyikből sem jött válasz.Előkaptam a telefonomat hogy megcsörgessem,mire egy fülkében megszólalt egy ismerős hang.-Jimin hangja/pontosabban szoló dala....Yoo Me telefonja szól talán?-újra bekopogtam,de választ ismét nem kaptam.Mivel a szüleim mániákusak,rám is szállt ez a tuladjonság,így elkezdtem komolyan pánikolni.Visszasiettem a fiúkhoz,ahol végre Jimin is feltünt régi helyét elfoglalva.

-És Yoo Me?-kérdezték,bár fogalmam sem volt milyen választ adjak.A pánik eluralkofott rajtam,gondolkozás nélkül folytatva.

-Yoo Me....Yoo Me nem válaszol....Valami történt.Biztos bent van de nem válaszol és-

-Melyik fülke?!-ugrik fel a 6 fiú az asztaltól.Suga lerakva a telefonját figyelt.

-A középső....-ki se mondtam rendesen,Jimin előre szaladt a többiekkel a nyomában.Jimin kopogás nélkül betörte az ajtót és a földön heverő Yoo Mehez sietett.A lántványtól nagyon megijedtem.Éreztem,szemeim nedves tartalma végigfolyt arcomon.

-A francba!-Jimin felkapta az ölébe és úgy távozott Yoo Mennal a mosdóból.

-Most mit csinálunk?-kérdezte aggodva TaeHyung.

-Mit,szerinted?Hazaviszem....

-Tessék?Nem kéne hívni a mentőket vagy ilyesmi?Esetleg egy orvos elé vinni??-Jimin sötét tekintettel nézett felénk,azután odadobta telefonját J-Hopenak.

-Hívj egy taxit!

-De-NamJoon vállamra tette kezét és csendesen csoválni kezdte a fejét.

-Mind hiába....

-Szerintem mi többet tudunk segíteni neki,mint akármelyik orvos....

-Hyunggal biztonságban lesz.-mosolygott rám JungKook.Probáltam lenyugodni és hinni a fiúknak,de aggódtam.Nem hidtem volna hogy ennyire súlyos a betegsége.