~13~

214 20 2
                                    

*Suga szemszöge*

Hye Rim volt az első,aki közeledett felé.Tekintetem JungKookon ragadt.Valami bűzlött.Alig egy nap telt el mióta elszökött.JungKook amilyen makacs nem tért volna vissza ilyen hamar,főleg hogyha ő írta azt a levelet.Már az első reakciói sugalták,hogy valami nincs rendben vele.Két lehetőség volt.Aki itt állt az JungKook,viszont aki írta a levelet más lehetett.Valaki,aki megakart téveszteni minket.Rajta kell tartanom a szemem.Milyen ironikus,már a legjobb barátodban sem bízhatsz.

-Te idióta!Merre voltál??!-Jimin szélsebes mozdulatokkal-amik számomra ismeretlenek-JungKook előtt termett és mikor mind azt hittük rongyá veri,szorosan megölelte.-Ne csináld mégegyszer,hogy így aggódjak!

-Sajnálom hyung.

-Miért írtad azt a levelet?Miért szöktél el?

-Átgondoltam a helyzetet és rájötten,hogy nem hagyhatlak magatokra titeket.Az én gondjaimmal vállatokon,amiket énokoztam és titeket is érint.-Jimin elengedte,majd JungKook felénk fordulva folytatta-Ezt együtt fogjuk megoldani,hisz itt vagyunk egymásnak.

-Végre!Az a JungKook,akit mi ismerünk!Határozott és magabiztos.-mosolygott Yoo Me.

-Merre jártál egész éjszaka?-kérdezte NamJoon.

-Erre-arra.Sétáltam és közben helyre tettem gondolataimat.

-Ettél valamit?

-Am..igen,ne aggódjatok,nem vagyok éhes,viszont nagyon elfáradtam.Ha nem gond én most lefekszek.

Hye Rim szemszöge*

Nem értettem JungKookot....viszont örülök,hogy itt van,biztonságban és senki sem irányítja.Úgy tűnik ChanYeol nyugdíjba vonult kis időre,Momo meg alszik,mint a bunda. Talán ez az idő elég lesz nekem...Össze kell szedjem magam.

Yoo Meval úgy döntöttünk maradunk még,hogy megbeszéljük hogyan tovább,viszont hamar eltelt az idő és a fiúk megvetve két ágyat nekünk,a dormban töltöttük az éjszakát.Bár semmi sem oldódott meg,mégis békésebben aludtunk.

Az est folyamán újból egy rettenetes álomból ébredtem meg.Szerencsére Yoo Met nem zavartam.Kiszáradt a torkom,így szükségem volt egy pohár vízre.Kezdenek zavarni ezek a rémálmok.Mikor a konyha felé tartottam észrevettem,hogy JungKook szobájában még nagyban ég a villany.JungKook még nem aludt.Lassan meglestem mit csinál.Valamit nézett a laptopján,vagy keresett,mert teljesen máshol járt.Vajon minden rendben van vele?Hirtelen megállt az irásból és fejéhez kapott fájdalmasan.Remegni kezdett,majd mérgesen elejtett pár káromkodást,mintha magával beszélt volna.Mire batorságot vettem benyitni és valahogy segíteni a szenvedő fiún,a hátam mögött megjelent Yoo Me,aki majdnem a szívbajt hozta rám.

-Hye Rim,mit csinálsz?

-Ah,én semmit....

-Mit keresel itt?

-Csak egy pohár vízre volt szükségem...na és te?

-A mosdóból jövök.Mit néztél olyan intenzíven?

-Semmit!Gyere,menjünk vissza a szobába.

Visszafeküdtünk,bár az álom rég lepergett szemeimről.Csak azon tudtam agyalni,mi történhetett az előbb.Talán a sok stressz.

***

Az idő csak úgy elrepült.Eltelt egy forgalmas hét,melyben a fiúk elutaztak Japánba koncertezni.A dolgok elcsitultak,lassan a botrány elmosódott s helyette mindenki a fiúk új albumját várta.Ez idő alatt egyáltalán nem léptem kapcsolatba velük.Én több modellel kisérleteztem a héten,rengeteg mukát sóztak rám.Meddig fog ez így menni?Ilyen tempóban itt öregszek meg.
A fiúk holnap fognak visszaérkezni,ma meg szabadnapom van.Azaz semmitevés.Ezek a nyári napok pedig egyre forróbbá váltak.Yoo Mevel úgy döntöttünk,hogy elmegyünk egyet piknikezni.Viccesen hangzott,miért ne?

Siess vissza Hye Rim! Where stories live. Discover now