Want to want me♡Befejezett

2.6. Összetört lelkek

Már legalább 3 órája hazaengedtek.Éppen a nappaliban pakolgattam,amikor megjött a vendégem.Az ajtóhoz mentem és kinyitottam.-Szia Bran!-húztam féloldalas mosolyra a szám.-Szia Roxi!-erőltetett egy mosolyt,majd beljebb tessékeltem.A nappaliba mentünk,majd leültünk a kanapéra.Pár másodpercig kínos csend volt,de ő törte meg.-Gondolom már rájöttél mi van.-mondta szomorúan.-Figyelj Brand...-szóltam de félbeszakított.-Ne!Most jön az a duma,hogy Hunter meg mi sosem lehetünk együtt és még sok más.Tudom hülye voltam hogy újra beléd estem!Mert igen szeretlek Roxi.És szerettelek is mindig.De mondd,ha Hunter nem lenne,lenne nálad esélyem?-a végén már könnyezett,csak úgy mint én...Nem tudom mit mondjak.-Nem tudom Bran!Ez olyan bonyolult.-mondtam sírva.-Nem nem az.Ha szeretnél úgy,igent mondtál volna.De az én hibám hogy beléd estem,túl naiv vagyok.-szipogott.Szótlanul ültem ott zúduló könnyeimmel.-Tudod mikor jöttem rá igazán?-nézett rám.-Amikor Hunter elmondta,hogy mi volt Taylorral.Rég volt,nem is voltunk együtt,és nem is rám tartozott.Mégis fájt!-mondta óriás könnyeivel.Lesokkolódva ültem ott mint amikor a szüleid otthon leszidnak egy szar jegyért és te csak hallgatsz és sírsz.Csak itt a "szülő" is sírt,és ugyanúgy fájt neki.-Meg tudjuk ezt oldani?Úgy mint ahogy régen tettük és átvészeltük?-néztem szemeibe.-Nem tudom..-jelentette ki erőtlenül,és újra megcsillantották a könnyek a szemeit.Még erősebb zokogásba kezdtem,és hagytam hogy karjaiba zárjon.

Este van.Csend uralkodik a lakásban.Csak a konnektorból hallom a halk züzögést,ahogy a telefontöltő elszívja belőle az áramot.Csak ültem az ágyon és olvastam.Na meg persze oldalanként egy kanál fagyi meg néha egy kis könnytörölgetés.Nagyjából ez volt a programom azóta,hogy Brandon elment.Mit ne mondjak a lány a vonatról egész jó barátnőm lett.De az a Megan csaj akit megölnek nem lett a kedvencem.Tökre átvettem ezt a depis hangulatot.Vagyis abban is voltam.Na jó nem!Ez így nem mehet tovább!Nem ülhetek itt várva,hogy minden megoldódjon!Tennem kell valamit!El kell foglalnom magam.Éppen keltem volna ki az ágyból,amikor a telefonom világító kijelzőjét véltem meglátni.Cameron?Hát ez meg mit akar?Elhúztam a zöld sávot,majd beleszóltam a készülékbe.-Szia Cami!Mizu?-szóltam kedvesen.-Gyere le a parkolóba!Kérlek.-mondta Cam.De nem az az életvidám és jókedvű Cam.Szipogott,sírt.Kinyomtam a telefont,és úgy ahogy voltam kirohantam a lakásból,majd a házból a parkolóba.Azonnal megláttam a kocsijának támaszkodó alakot mellette 2 bőrönddel.Odafutottam hozzá és a karjai közé vetettem magam.-Úristen!Mi történt Cam?-suttogtam.-Ann!Me...Megcsalt!-sírt.Elemeltem a fejemet és a szemébe néztem.-Nem bírtam ott maradni.Összepakoltam és ide jöttem LA-be hozzád.Ugye maradhatok egy kis ideig?-szipogott.-Addig maradsz ameddig akarsz.De shh ne sírj!-csitítgattam,és szorosan átöleltem.

-Tessék!Enned kell!-mondtam majd az asztalnál ülő Cam elé tettem a gofrit.Leültem mellé,és neki láttam a saját adagomnak.-Nem vagyok éhes!És már este 11kor nem egészséges bolti gofrit enni.-mondta erőtlenül Cam.-Nem érdekelsz!-mondtam majd letéptem egy darapot a gofrijából és a szájába nyomtam.Ezen nevetni kezdtünk.Megrágta majd lenyelte a falatot.Neki látott az evésnek hála az égnek.A kajálás többi részében nem beszéltünk.Amikor mind a kettőnk befejezte bedobtam a tányérokat a mosogatóba.-Elmegyek megágyazok neked a másik szobában.Addig menj fürödj le!-szóltam kedvesen Camhez aki csak bólintott.Úgy tettem ahogy mondtam.A vendégszobába mentem és elvégeztem a teendőket.Amikor kész lettem Cam be is toppant a szobába.Egy alsó és egy póló volt rajta.-Köszönöm!-mondta majd megölelt.-Semmiség!Megágyazni bárki meg tud.-mosolyogtam.-Nem az!Mármint nem csak az.Köszönöm hogy befogadsz,hogy törődsz velem.-suttogta.Végett vetettem az ölelésnek.Megláttam hogy szemei csillognak a könnyektől.-Nehogy sírj itt nekem.Inkább aludj egy nagyot.-mosolyogtam,és letöröltem könnyeit.Jó éjtet kívántam,majd elhagytam a szobát.Én is elvégeztem az esti dolgaim,majd a szobámba mentem,hogy eltegyem magamat holnapra.Leoltottam a villanyt és befeküdtem a puha ágyikómba.Alig telt el pár perc,és átléptem a hatalmas álomvilágba.

Sziasztok drágák!Itt van a várva várt rész!Köszönöm hogy elolvastad,remélem tetszett!Ma még jövök egy díjas résszel!Puszi❤