Want to want me♡Befejezett

2.13 Hirtelen boldogság

Figyelem!A leírtakban 18+-os jelenet is előfordulhat.Olvasást csak saját felelősségre,megrontásért felelősséget nem vállalok.

"-Roxi Swift, hozzám jössz feleségül? -kérdeztem. Roxi arcára döbbenet ült ki. Egyszer csak egy hirtelen mosoly hagyta el a száját, és egy könnycsepp gördült le arcán. -Igen!-szólt boldogan."

Roxi szemszöge:

Nem hittem el,amikor Hunter letérdelt elém.Ereimben megfagyott a vér,alig láttam az előtörő könnycseppektől,és csak mosolyogva tudtam Hunterre nézni,amikor igent mondtam.Hunter felhúzta az ékköves gyűrűt ujjamra.Ezek után felállt,majd egy csókkal ajándékozott meg.Ebben a csókban minden megvolt.A boldogság,a meghittség,és a gyengédség.Nyelve bejutást kért,amit engedtem is.A gyengéd csókunk hirtelen szenvedélyessé vált,és pillanatokon belül Hunter nyakán csimpaszkodtam.Megemelt,hogy biztosabban tartson kezei között,majd a hálószobánk felé cipelt,otthagyva a gyönyörű fényekben pompázó nappalit.Lefektetett az ágyra és lassacskán lehámozta rólam a felsőmet.Én is kicsit meghúztam inge alját,így vette a lapot,majd szépen lassan elkezdte kigombolni az említett darabot.Eközben fordítottam a helyzetünkön és én kerültem felülre.Mikor az utolsó gomb is kibújt a helyéről lekaptam róla az inget helyette,majd nyakának estem.Először csak apró puszikkal hintettem be az érzékeny területet,majd egy ponton vadul szívni kezdtem.Ezt egy halk sóhajtással dicsérte.Mikor már kezdtem érezni a vasas ízt a számban abba hagytam.Ennek aztán nyoma marad!Míg én egy büszke pillantással jutalmaztam művemet,ő újra a számnak esett.Kigombolni kezdtem nadrágját,ami szépen lassan le is került róla.Ezek után kicsatolta melltartómar,és melleimet kezdte kényeztetni.Nem sok idő múlva a maradék ruhadarabok is lekerültek rólunk.A már jól ismert férfiasságát kezeimmel boldogítottam egy ideig,amikor végül véget vetett piszkos játékunknak és belém hatolt.Mind a kettőnk száját egy hangos nyögés hagyta el.Először lassú tempóban mozgott bennem,majd fokozatosan gyorsított.Fogalmam sincs,miért volt különleges ez a szeretkezésünk,de ez valahogy más volt.Hogy azért e,mert több érzést váltott ki belőlünk?Vagy csak szimplán azért,mert éppen az életünket készülünk összekötni.Örökre!

Vőlegényem reggel még durmolt mellettem amikor felébredtem.Lassacskán felültem,majd belebújtam a fehérneműmbe,és a Hunterről tegnap leráncigált ingbe,amibe akár kétszer is beleférnék.Belebújtam szőrmés mamuszomba,majd kimentem a konyhába.Elfogott a Deja Vu érzés,ugyanis Cameron a pultra borulva ült,színéből láthatólag ultraerős kávéval és egy Aspirinos dobozzal.Már megint másnapos a kicsi szíve!-Na mizu Cam?Bedurvult a buli?-kacsintottam rá,miközben helyet foglaltam mellette.Gyilkos pillantással nézett  rám,majd kortyolt egyet a kávéba,ami után egy elég furcsa grimaszt vágott.-Jah!Látom nektek jól alakult az este.-mosolygott pimaszul végig nézve rajtam.-Na na,csak óvatosan hova nézel Cameron!-jött be Hunter a konyhába,majd leült mellénk és egy csókkal köszöntött.-Nyugi Hunti,eszembe sincs lelopni a kezedről a barátnődet.-mosolygott kedvesen Cam.-Akartad mondani a menyasszonyát ugye?-néztem rá vigyorogva.Cameron szó szerint kiköpte a kávét majd elképedve nézett ránk.Tekintete a  kezemre tévedt ,majd egy békés mosoly hagyta el az arcát.Nem mondott semmit,csak felállt mellőlem és megölelt.Ebből az ölelésből is mindent megértettem.

Anyuék nagyon örültek a hírnek,miszerint Hunter megkérte a kezem.Anya konkrétan sírva fakadt a Skype hívás alatt örömében.Beának is elújságoltam a hírt,majd Alexnek is,aki már kicsit nehezebben fogadta a dolgot.Ezek után Toby következett.Nagy vigyorral az arcomon tárcsáztam a számát.

T:Szia Roxi.-szólt bele kissé halkan.

R:Szia!-mondtam nagy lelkesedéssel.-A leendő Mrs.Rowlanddal beszélsz.-visitottam örömömben.

T:Micsoda?-mondta kissé nevetve.

R:Tegnap este megkérte a kezem!-mosolyogtam vadul,bár ezt ő nem láthatta.

T:Nagyon örülök nektek Roxi!Add át üdvözletem Hunternek is.-mondta boldogan,hangja még is erőtlen volt.

R:Toby valami baj van?-kérdeztem aggódóan,mire egy nagyot szipogott.-Toby hallod!Mondj már valamit!Mi a baj?-kérdeztem kissé idegesen.

T:Semmi.Nem akarom elrontani az örömödet.-mondta.

R:Pont ezzel rontod el.-szóltam komoran.Nem szólt semmit,majd egy perc után végre megszólalt.

T:Nick azt mondta szünetet kér.-közölte szomorúan.

R:Azért mert..?-kérdeztem de nem fejeztem be a mondatot.

T:Igen Roxi,azért.-mondta keservesen.Mind a ketten tudtuk mit jelent az "azért",viszont azt senki sem tudta,hogy mit jelent a szünet.Talán véget vet Toby boldogságának?

Sziasztook!Itt a kövi rész.Kicsit lecsúszva 26.ról,de itt.Remélem nem bántátok hogy egy kis khmm khmm izgalmat is bele vittem az elején.Remélem tetszett ez a rész,köszönnöm ha elolvastad.Puszii <3