foUrTH DAy

638 113 3
                                    

a szüleim új tükröt raktak a fürdőmbe.

hiába sírtam, hogy ne tegyék, azért is felrakták.

továbbra sem hitték el, hogy egy fiút látok a tükörben saját magam helyett.

apa azt mondta, hogy lehet ez az engem ért traumával jár, mert a lelkem sérült, de majd biztos elmúlik.

anya pedig azt, hogy így próbálom visszahozni noaht, de ő már meghalt és nem fog visszajönni.

nem múlt el és nem próbálom visszahozni noaht.

én vagyok az egyetlen, aki végre felfogta, hogy megölték.

már nem sírok miatta.

nem gondolok rá.

kiszeretném törölni őt magamból, mert úgy kevésbé fáj.

M I R R O R S

éjszaka van.

kimegyek a folyosóra, de nem kapcsolom fel a lámpát.

óvatosan a tükörhöz sétálok.

kíváncsi vagyok, hogy sötétben is látom e a fiút.

kíváncsi vagyok, hogy valaha látni fogom e még magamat.

leülök a szőnyegre, egy méterre a tükörtől és várom hogy a szemem megszokja a feketeséget.

fél perc elteltével az alakja láthatóvá válik.

ő is ül, törökülésben, pont ahogy én.

felemelem a bal kezemet, de a fiú nem csinál semmit, csak elmosolyodik, majd szórakozottan oldalra biccenti a fejét.

most rajtam mulat ilyen jól?

jézusom, de hisz nem is létezik!

csak én képzelem ide, valójában ez az akárki nem is él. főleg nem a tükrökben.

erősen lehunyom a szemeimet, de nem hagyom, hogy megint a véres emlékeket lássam.

minden erőmmel arra koncentrálok, hogy tűnjön el.

magamat akarom látni.

fekete hajamat és frufrumat.

szürkés kék szemeimet, sápadt arcomat.

bármit csak ne őt.

lassan kinyitom a szemeimet.

legszívesebben újra eltörném a tükröt, csakhogy most dühből.

a fiú még mindig ugyan úgy engem néz, csak most szélesebb mosollyal az arcán.

hunyorogva egészen közel hajolok az üveghez.

- ki vagy? - suttogom, a tükör hideg felülete pedig bepárásodik a leheletemtől.

'te'

olvasom magamban a tükrön megjelenő szót.

a félelem egy szempillantás alatt terjed szét az ereimben, de ahelyett hogy elrohannék, teljesen leblokkolok.

egy végtagom sem akar mozdulni, a félelem teljesen megbénít.

szemeimet nem tudom levenni arról az egy szóról.

bekellene törnöm a tükröt.

bekellene.

mégis csak ülök és bámulok a fiú sötét szemeibe.

ő nem mozdul, ahogy én sem.

talán nincs is hova menni.

MIRRORSOnde histórias criam vida. Descubra agora