egy hét és még mindig számolom a másodperceket.
megszállott lettem.
nem megyek ki a szobámból és nem járok iskolába.
a fürdőben lévő tükröt lefestettem bekötött szemmel.
mögötte a csempe is olyan lett, de legalább már nem látom a fiút.
a szobámban lévő tükröt lefektettem a földre.
a függönyöket behúztam, mert mint megtapasztaltam, minden olyan felületen ami egy kicsit is tükröződik ott a fiú.
csak ülök az ágyamon, miközben az ujjaimat tördelem.
szemeim már fájnak attól, hogy próbálok nem pislogni.
soha többé nem akarom látni a vérben fekvő bátyámat az óriási sebbel a mellkasán.
de az agyam egyszerűen leragadt ennél a képnél és folyamatosan levetíti nekem.
a szüleim egyszer sem kopogtak be, hogy megnézzék egyáltalán élek e még.
tudom, hogy gyászolnak.
minden éjjel hallom, ahogy anya zokog, apa pedig megpróbálja megvigasztalni, de végül ő is elsírja magát.
de nem tudom sajnálni őket.
lehunyom a szemeimet, mert már nem bírom az égető érzést.
mintha csak egy diavetítésen ülnék, a képek szépen sorjában lejátszódnak a fejemben.
sebesen váltakoznak, ám néhány megáll egy-két másodpercre.
felkapom az éjjeli szekrényemen lévő altatót, a tenyerembe borítok két pirulát majd víz nélkül lenyelem őket.
a keserű íz szétterjed a torkomban, én pedig azt kívánom bárcsak méreg lenne.
VOCÊ ESTÁ LENDO
MIRRORS
Mistério / Suspense- meztelenül? de hisz ruhád alatt hazug a húsod is. szeretnélek levetkőztetni meztelen csontodig. és ha még a csontod is hazudik? meztelensége nem elég! kibontanám csontodat és megnézném lüktető velejét. az lenne a végső megismerés! vagy még az sem...
