Érdekelt miért ilyen zárkózott és tehetséges.
Vajon ki ihleti meg azokat a kínokkal gyötört arcokat? De még arra sem jöttem rá, hogyan kerülhetek a közelébe.
Délelőtti pillanatom vele olyan volt, mint mikor a nagykorúságod évét várod, addig tiltott és vágyó, míg meg nem ízleled.
De én vártam.
Megzavarta a szokásos ütemet és ez nem vallott rá, sosem tört rá másik órára egy közömbös füzet miatt.
Oka volt.
S ez engem kiborított, pont annyira lettem rá dühös emiatt, mint hálás.
YOU ARE READING
A Vörös Tempera
Short StoryKeserű érzést hagy maga után, ha valakit nem szeretnek viszont. De mit mondunk arra, mikor a másik fél nem tud viszont szeretni? Ha elérhetetlen, mint a tüskékkel körbevont vörös rózsa. Ám most maga Owen veszi észre Hunter jelenlétét és kezd bele...
