Találtam egy grafitos üzenetet a rajztáblámba vésve.
Szürke volt és elvonatkoztató, mégis elolvastam.
'Ki vagy te?'
Állt rajta azokkal a jellemtelen, flegma betűkkel, mik felháborodást keltettek bennem.
'A tábla tulajdonosa.'
Írtam közömbösen alá, s visszasüllyesztettem a polcra.
Ma nem volt kedvem festeni.
Elfogyott a vörös temperám, és maga a sápatag alak sem bukkant fel elveszett stílusában a tetőtéri teremben.
VOCÊ ESTÁ LENDO
A Vörös Tempera
ContoKeserű érzést hagy maga után, ha valakit nem szeretnek viszont. De mit mondunk arra, mikor a másik fél nem tud viszont szeretni? Ha elérhetetlen, mint a tüskékkel körbevont vörös rózsa. Ám most maga Owen veszi észre Hunter jelenlétét és kezd bele...
