,,Visszamentem az irodába, majd felvettem Emmát a kezembe, és indultam.. Volna"
Adrien visszarántott, így a mellkhasába ütköztem.
-Beszéljük meg... Kérlek!-mondta nekem.
-Majd megbeszéljük, ha hazajöttél! Ja és itt van ez a rohadt táska!-mondtam dühösen, majd a kezébe nyomtam a táskáját, és már el is mentem.Adrien szemszöge:
Nem hiszem el. Sikerült újra összevesznünk. Idegességembe az ajtóba rúgtam.
-Fiam! Miért csináltad ezt? Hiszen házas vagy, és született egy kislányod!
-Apa én nem csókolóztam Cloeval!
-Akkor miért mondta azt Marinette? Én úgy láttam hogy nagyon mérges.
-Igen azt én is tudom. De én nekem most még dolgoznom kell.
-Rendben fiam, de ez még nincs elintézve.-mondta majd kiment az ajtón.
Ekkor Plagg a semmiből előbukkant.
-Hát kölyök.. Ezt nagyon elszurtad.. Megint.
-Plagg ne idegesíts még jobban!
-Akkor is elszúrtad!
-Jó én is tudom! Nemsokára hazamehetek, és végre tisztázhatjuk a dolokat. Most pedig bújj el Plagg.Marinette szemszöge:
Miután megtörténtek a dolgok, egyenesen hazamentem.
-Tikki.. Miért csinálta ezt?-kérdeztem sírva
-Nemtudom Marinette..-mondta. Tikki. Ekkor egy kapunyitódást hallottam. Tudtam hogy Adrien az. Már a folyosón sétált, de én nem néztem rá. Egyszer megéreztem a kezét a derekamon. Még mindig nem néztem rá, csak fogtam magam, és felmentem a szobánkba. Hallottam, hogy jön utánnam, ezért gyorsítottam a tempómon. De hiába volt az egész ugyanakkor értünk be a szobába.
-Bogaram.. Akkor beszéljük meg légyszives.
-Rendben.. Én először is elmondom neked, hogy ma a vendégszobába fogsz aludni.. Másodszor: Miért tetted ezt? És ne hívj így!-mondtam neki még mindig dühösen.
-Nem fogok, és nem tettem semmit. Elszeretném mondani, hogy hogy volt ez az egész. És téged mindig Bogaram-nak foglak hívni.
-Oh, dehogynem! Akkor gyerünk! Mondd el!
-Rendben. Az úgy volt, hogy Cloe meglátott az irodában, és nyivákolva bejött. Mondta nekem hogy csókoljam meg, amit nem akartam, és mondtam is neki, de hirtelen megcsókolt és innentől tudod.
-Ezeket is tudtam Adrien!-kiabáltam rá. Erre befogta a szám.
-Sss. Hallkabban Emma még fel fog kelni.-mondta majd elvette a kezét a számról.- Mi? Hogyhogy tudtad?-kérdezte Adrien
-Hogy? Jaa hát úgy hogy amikor be akartam menni az irodába, hallottam Cloe idegesítő hangjat, így gondoltam hallgatolózok. -Erre a mondatra Adrien elmosolyodott, és közelebb lépett hozzám.
-Akkor miért vagy így kiakadva? Hiszen nem viszonoztam, és nem is szerettem volna megcsókolni.-mondta, majd a kezével megsimította az arcam. Rögtön leszedtem a kezét.
-Hogy miért? Hát azért mert a férjem vagy akit nagyon nagyon szeretek! És de! Viszonoztad! Láttam azt a videot, amit Cloe mutatott!-mondtam majd egy könnycsepp folyt le az arcomon. Majd halk zogokásba kezdtem. Persze hogy Adrien észrevette. Ezért szorosan megölelt. Én is visszaöleltem.
Adrien egy lépést hátrált, de csak annyira, hogy lássa az arcomat.
Letörölte a könnyeimet, majd megszólalt.
-Nem viszonoztam, csak a videon olyannak látszott. És hányszor hazudtam én neked? Meg szerinted én képes lennék ilyenre? Hiszen ti vagytok nekem a mindeneim! -mondta Adrien, és megcsókolt. Minden haragom elszállt. Viszonoztam. De levegőhiány miatt szét kellett válnunk.
-Szeretlek Bogaram! Ne haragudj!-mondta
-Én is szeretlek! Nem haragszom! De ha Cloet mégegyszer meglátom a közeledbe, én nemtudom mit fogok vele! csinálni!-mondtam majd a kezemel a nyakát átkaroltam.
-Nyugi Bogárkám! Egyébként.. Még mindig a vendégszobába kell aludnom?
-Igen!-mondtam
-Ó! De miért?
-Azért mert megkell hogy büntesselek. Szóval meg is ágyazok neked.
-Naa! De légyszi! Nem akarok egyedül aludni!-mondta szomorúan
-Nem, nincs légyszi! Most ott fogsz aludni! Majd holnap már velem aludhatsz.
-Dejo..-mondta Adrien
Elővettem a szükséges dolgokat, és elindultam a vendégszobába. Gyorsan megágyaztam, és megcsináltam a vacsit. Lehoztam Emmát is, akit már megetettem, és beleültettem a babaszékébe.
Mi is megettük a vacsoránkat, majd Emmát megfürdettem, és elaltattam.
-Akkor nem aludhatok veled?-kérdezte Adrien, majd lebiggyesztette a száját.
-Nem. Majd holnap! Jó éjszakát!-mondtam majd bementem a szobába, és lefeküdtem. Hamar elnyomott az álom. Olyan hajnali 1 körül éreztem hogy besüppedt mellettem a matrac. Később már egy kezet is éreztem a derekamon. Megfordultam, majd Adriennel találtam szembe magam.
-Nem meg mondtam, hogy nem aludhatsz ma mellettem, csak holnap?-kérdeztem mosolyogva
-Dehát már holnap van.-mondta ő is mosolyogva
-Te képes voltál felkelni fél egykor?
-Igen! Hiányzott az én Bogárkám!-mondta majd megcsókolt.
-Rendben. Na de aludjunk! Jó éjszakát drágám.. Vagy ahogy Cloe mondaná Adriédes!-mondtam majd elnevettem magam.
-Nem vagy vicces! Most ezért te is büntetést kapsz!-mondta majd elkezdett csikizni.
-Neh hagydh abba!-mondtam neki nevetés közbe
-Nem! Mondd szépen. Sajnálom Adrien!
-Nehm.. Nehm mondom!-válaszoltam még mindig nevetve.
-Hát oké!-mondta majd mégjobban elkezdett csikizni.
-Neh! Sajnáhlom Adrienh!-nyögtem ki nagy nehezen.
-Na azért!-mondta. Ó.. Ha harc, hát legyen harc!
Ráültem a hasára majd én is elkezdtem csikizni.
Ő is elkezdett nevetni.
-Fejezd be!-szólt rám nevetve Adrien
-Nem! Most te mondd szépen! Nagyon sajnálom Marinette!
-Tudod hogy én nem vagyok olyan csikis mint te Bogaram!- basszus tényleg
Leszálltam róla majd vissza feküdtem a helyedre.
-De attól még Nagyon sajnálom Bogaram.-mondta
-Jó éjt!-mondtam majd elaludtam.
------------------------------------------------------
Meghoztam a 6. Fejezetet. Hamarosan hozom az új részt! Addig is sziasztok!☺
YOU ARE READING
Miraculous:Mindörökké együtt!
FanfictionEz a történet Adrien és Marinette családjáról fog szólni!