A nap sugarai keltenek. Körbefordulok, de nincsen sehol senki. Gyorsan átöltözöm és kiosonok, ezúttal a kulcsot a kezemben tartva. Bezárom az ajtót és a gyengélkedőbe sietek. Keresek egy telefonkönyvet, felnyitom és pár perces kutakodás után meg is találom Jason nevét. Tárcsázok és várok.
- Haló! Itt Jason McClain. - Szól bele tárgyilagosan.
- Jason, én vagyok, most azonnal gyertek értem, én itt nem maradok egy percig sem! - Hadarom és sírni kezdek.
- Jó, jó, nyugi, 1 óra és ott vagyunk a tetőn. Megígérem. - Leteszi, én pedig felrohanok a lépcsőn kinyitom az ajtót, majd visszamegyek a szobámba és összepakolom a ruháimat.
A fejemből kibámulva várok. Egyszer csak halk hangot hallok a folyosóról.: - Spencer? Hol vagy? Megjöttünk.
Kirohanok az ajtón és Francisca nyakába ugrom.
- Köszönöm! - Suttogom.
- Jól van, semmi baj. Gyere, menjünk be a szobádba.
Két óra múlva már kicsit más külsővel és teljesen új személyazonossággal sétáltam ki az elmegyógyintézetből.
ESTÁS LEYENDO
Történet egy gyilkosságról
Misterio / SuspensoEgy pillanatig fülelek, de semmit sem hallok. Behunyom a szemem. - Elvesztettem. - Mondom magamnak csalódottan. - Nem. Balra! - Suttogja egy hang közvetlenül a fülembe. Ijedten nyitom ki a szemem, és mintha egy kék szempárt pillantanék meg magam mel...
