Reggel ahogy felkeltem Jacob még békésen szúnyókált megnéztem hány óra és hát igen, 5:00 óra van próbáltam vissza aludni de nem sikerült. Hosszas szenvedés után sikerült kimásznom az ágyból és a konyha felé vettem az irányt (mindig a konyha fele megyek) megcsináltam a reggelim. Nemsoká lejött Jacob is, anya meg elment munkába, a két tesó meg egy lusta dög és így az egész napot képesek átaludni de most nem lejöttek ők is közénk.
-Jó reggelt! Mi a kaja?-köszönt Emily s, kérdezte még álmosan. Persze ő is egyből a belére gondol reggelente
-Em te kis éhenkórász úgy csinálsz mintha nem kapnál enni.-mondta Mark röhögve. Erre a mondatára még én is felröhögtem, de fura módon Emily és Jacob se röhögtek fel. Oké Emi-t megértem de Jacbo-bot..Mi történt vele? Persze ezt a meghitt pillanatot Jacob telefonja zavarta meg (mint mindig) Anyukája volt az, mikor befejezték a telefonálást Jacob egy kicsit idegesnek+szomorúnak tünt.
-Nekem most mennem kell.-mondta halkan
-Mi történt?-kérdeztem aggódva
-Semmi, de most haggy!-emelte fel a hangját
-Te nem beszélhetsz így a hugommal! Jacob jobb lesz ha most elhúzol mielőtt baj lesz!-mondta igesen Tom és a kezét ökölbe szorítva
-Megyek is. Nekem van jobb dolgom is!-mondta már nyugottan
-De most nem csináltam semmit nem...-nem hagyta hogy befejezzen közbeszólt.
-Épp ezaz nem csináltál semmit, láttam amit Brandonnal beszélgettek..-mondta dühösen és egybe szomorúan is
Erre én megakartam ölelni, de most ő lökött el. Mi van ezzel a gyerekkel? Erre e tettére én elég furán néztem, de ezt ő is észrevette.
-Mivan? Mostmár legalább te is érzed azt amit én éreztem mikor te mindig ellöktél magadtól.-mondta gúnyosan
-Jobb lesz ha most elmész Jacob. NEM AKARLAK LÁTNI!-a végére kikeltem agaból és kiabáltam vele
Jacob erre nem mondott semmit csak sarkon fordult és element. Lehet nem kellet volna ilyen durvának lennem? De mégis ő kezdte. De miért?
-Ne bánkodj miatta. Ő is csak egy tipikus szívtipró(?)-mondta nyugtatás képpen a drágalátos nővérem.
-Ezzel aztán nagyon megnyugtattál, Jacob az nem volt ilyen!-mondtam és közbe egy-két könny is kicsordult
-Biztos megvan neki hagyd!-röhögte..
Erre Emi is röhögött de én nem, most úgy döntöttem nem fogok miatta sírni. Felhívtam a legjobb barátnőmet Emmát (igen van egy legjobb barátnőm de róla még nem esett szó)Pár szó Emmáról:Neve Emma Cross, de mi csak Emi-nek hívjuk. Velem egykorú, haja szőke a tincsei göndörek, Imádja a magcont+Johnny Orlandot, Szabadidejében gördeszkázik (igen ő ilyen sportos csaj, ellentétben velem) Kinem állhatja Jacobot mert szerinte egy páwa gyerek. Ennyit is Em-ről.
Felhívtam azonnal jött is kb:.5-perc múlva csöngetett is
-Szia, elmegyünk a starbucks-ba?-kérdezte Emi egyből, mert imádja
-Persze, csak gyors hozok egy kis pénzt.-mondtam röhögve
Gyorsan felszaladtam a szobámba és hoztam a pénzt, elköszöntöme a tesóimtól és indultunk is. Az útón egész végig röhögtünk meg beszélgettünk a nagy SEMMIRŐL xd Mikor megérkeztünk a boltba megláttam ott egy nemkivánatos személy azaz egy csajjal (?) utánna megpillantottam, hogy az ajtón Brandon és Hunter jönnek be. Miest megláttam egyből Bran nyakába ugrottam és pont láttam Jacobot is ő ennek nem örült, hogy ilyen gyorsan tultettem magam rajta, vagy csak féltékeny mert Brandonnak örültem. Erre ő olyat tett amin még ő is meglepődött meg a csaj is. Megcsókolta...na erre nem számítottam, a sírás kerülgetett de most erősnek kell látszódnóm pedig nem vagyok az. Legszivesebben össze rogytam volna de nem nem tettem ezt. Megkaptuk az italunkat mindannyian és lekelett ülnünk egy asztalhoz, hát persze, hogy csak Jacobék asztala mellet volt hely. Gyors helyetfoglaltunk Jacobot figyelmen kívül hagyva de éreztem, hogy engem néz elég feltünően erre Brandonnak megkellet szólalnia.
-Na mivan Kate mostmár jobban tetszik, mint az a liba ott melleted?-erre mi csak röhögni keztünk,...Rápillantottam Jacobra és láttam, hogy a feje mint a paradicsom.
-Nem vagyok liba, sokkal szebb vagyok annál a lánynál ott.!-nyávogott a csaj s mutattot rám
-Van neve is, de látom Jacob nem mondott róla semmit. A neve Kate.-szólalt meg most Hunter, erre már én voltam paradicsom
-Szerintem hagyuk most őket hagy randizzanak vagy minek nevezzem. Menjünk inkább.
-Kate!-mondta halkan Jacob
-Mit akarsz? Össze törted a szivem most meg megjobban össze akarod?-kérdeztem feszülten.
Erre már nem tudott válaszolni igazából nem is hagytam megragattam Brandont ami látszólag tetszett neki, persze Jacobnak nem tetszett..Ez a nap is gyorsan eltelt számomra persze. A nap további részébe nem történt semmi...vagyis csak azt hittem. Este elköszöntem a skacoktól és indultam haza, mikor lépteket hallotam felgyorsítottam de ő gyorsabb volt és megfogta a csuklóm és vissza rántot. Vajon ki az? Jacob...juhuuu
-Em..vagyis Kate beszélnünk kell.-mondta és mikor elbaszta a nevet a földet nézte. Na itt bukott le Emi-vel kavart vagy nem tudom micsinált.
-Emily a nővérem szerintem őt keresed, nem engem. Szia-mondtam gyorsan, sarkon fordultam VOLNA de megfogta a karom és visszarántot.
-Sajnálom. Amit csináltam amit tettem csak tudod te már ne foglalkozol velem és inkább Brandonnal vagy és hát.....féltékeny vagyok rá.
-Nem foglalkozom veled? Az úgymond munkámat elhanyagoltam miattad, a barátnőmmel is nem tudom mikor találkoztam MIATTAD. Jobb is ha féltékeny vagy mert Brandonnal együtt vagyunk.-hazudtam de nem tudtam micsinálni
-Hogy mivan? Koolyan a legjobb haverommal, mostmár értem. Te nem látod bennem az igazi Jacobot, csak a Jacob Sartoriust.-borult ki teljesen, és inkább elmet.
YOU ARE READING
Life with Jacob Sartorius
FanfictionKate vagyok egy Kanadai lány. Ha nem történik meg ez a beszélgetés akkor nem tudnám, hogy milyen ha 1000+1 pillangó repked a hasamba. Ha érdekel, hogy mitörténik Kateval akkor kezd el olvasni..❤️😊 Sajtos Pitypang 🧀🌼