Life with Jacob Sartorius

🔥33.rész🔥

"-Rolf!-szólt mérgesen a fiára..."
-Nem vagyok Rolf!-vágta be a durcit Jacob. Ez annyira vicces volt, hogy nem birtam ki nevetés nélkül. Már szinte haldokoltam annyira nevettem. De Jacob ezt az egész folyamatot mosolyogva nézte végig. Imádom amikor mosolyog.
-Gyerekek!-kiabált még mindig Vicky
-Nem csináltunk semmi rosszat nyugi-kiabáltam neki
-De akkor miért van bezárva az ajtó?-kérdezte...Erre viszont nem tudtam mit kitalálni, de ezt Jacob is látta rajtam szóval helyettem válaszolt.
-mert így nyugodtabb-mondta Jacob még mindig a derekam ölelve.
-szeretlek!-suttogta alig hallgatóan.
-de neked van barátnőd-suttogtam alig hallhatóan. De ő ezt is meghallotta.
-mi lenne ha szakítanék Jennával-dobta fel az ötletet
-de te szereted Jennát, szóval ezt nem kérhetem tőled-hajtottam le a fejem. Erre ő nem válaszolt. Miért? Mert ez az igazság-szerintem én most lemegyek-toltam el magmtól majd pedig leugrottam a mosdópultról (vagy mi a neve, pls javítsatok ki.) és idultam meg volna ki, ha nem lenne zárva az ajtó-kulcsot-fordultam a fiu felé aki a csak oldalra biccentette a fejét. Arra ahol a kulcs volt. Gyors léptekkel oda mentem a kulcsért majd pedig kinyitottam vele az ajtót. Már majdnem sikerült elmennem, de ő nem hagyta annyiba, mivel utánnam szolt.
-Szóval ennyi? Vége mindennek köztünk?-fordult felém. Mire én is vissza fordultam s az ajtónak támaszkodtam s nagy levegőt vettem
-Ezek szerint igen-néztem a szemébe-neked barátnőd van akit szeretsz-sóhajtottam. Majd pedig sarkon fordultam s elindultam a lépcsőhöz értem, de "szerencsémre" Jacob utolért.
-neked jelentett valamit a csók?-suttogta hallkan
-kelett volna?-néztem rá a szemem sarkából s megindultam lefele.
-lehet! Na de jelentett neked valamit vagy nem?-kérdezte ismér ugyan azt a kérdést. Persze csak átformázva
-lehet!-mondtam neki majd pedig folytattam utam a konyha felé.
-miért húzod az agyam?-állt meg előttem.
-mert te is ezt teszed-forgattam meg a szemem....🖤😅