The moment → BEFEJEZETT

Part 22

Sziasztok! 

Először is borzalmasan szégyellem magam,amiért most hoztam új részt,pedig megígértem hogy hamar hozom. Iszonyat sok dolgom volt/van, de végre van egy kis szusszanásnyi időm.

Remélem kiengesztellek titeket ezzel a részel.

Sok puszi:

Amélia.B

__________

Még mindig úgy szorított magához,mintha az élete múlna rajta, és még mindig sírt. Simogattam a hátát, és próbáltam csitítgatni, és lassan megnyugodott majd rám emelte tekintetét. Keze közé fogta arcom, és megcsókolt. Olyan rég csókolt már meg, hogy el is felejtettem milyen. Kicsit megilletődve álltam miután elvált ajkaimtól. 

- Sajnálom Hailee, mindent annyira sajnálok. - mondja.

- Én is. - nyomok puszit a szájára.

- Menjünk haza. - fogja meg a kezem.

- Nem lehet.-torpanok meg.

- Mi az hogy nem lehet? - vonja fel a szemöldökét. - A húgod? 

Bólintok.

- Figyelj kicsim, hozzám jössz haza, az az otthonod. A húgodat majd lerendezem ha valami problémája lenne. - szögezte le, majd maga után húzott.

És így lett, Yoonginál töltöttem az estét, a húgomnak persze nem tetszett, de Yoongi ahogy azt ígérte, lerendezte. Boldog voltam, hogy újra vele lehetek, és most már nem kell bujkálnom,sem hazudnom. 

Épp fürdővizet engedtem magamnak, amibe sok sok habfürdőt tettem. Mikor félig volt már  a kád, elzártam a vizet, és gyorsan levettem a ruháimat, majd beszálltam és elmerültem a langyos vízbe. Jól esett, kicsit relaxálni, és nem gondolni arra, hogy anya és nagyi mennyire ellenségesek.

- Csatlakozhatok? - suttogja a fülembe Yoongi.

- Igen. - pirulok el, mire egy puszit nyom az arcomra. 

Szégyenlősen nézem, ahogy levetkőzik ,majd beül mögém. Puszit ad a vállamra, a nyakamra a fülemre, amitől nevetni kezdek.

- Borzalmasan hiányoztál. - mondja.

- Akkor miért nem kerestél? - fordulok felé amennyire csak tudok.

- Féltem, hogy majd nem akarsz beszélni velem. - vallja be.

- Annyit szenvedtem nélküled, hogy el se tudod képzelni. - mondom őszintén.

- Tudom, sajnálom. Ígérem nem lesz többé ilyen. Nagyon szeretlek. 

- Ajánlom is. - nézek rá komolyan. - Én is nagyon szeretlek. - csókolom meg.

- Hail... - motyogja a számba, mire elhúzódom. - Te voltál Hanna igaz? - néz rám.

Elnevetem magam, mert a szituáció igazán vicces volt. Főleg ahogy Tae elmesélte, igazán szórakoztató volt.

- Igen. - nevetek még mindig. - Valld be Jungkook nagyon jól improvizál. 

- Igen, de hogy voltak képesek hazudni nekem? - duzzog.

- Engem védtek, és téged is az idegösszeomlástól. - jegyzem meg szúrósan. - Ne haragudj rájuk, ők már elakarták mondani. 

- Ezzel még nincs elrendezve. - mondja továbbra is duzzogva, mire megfogom a kezét és hasamra teszem. 

- Ezzel már el van rendezve? - kérdezem.