Elloptad a szívem - Harry Styles fanfiction (BEFEJEZETT)

6. fejezet

" - Nem sietted el, alig bírtam lerázni Dereket - mondja Harry, majd felpattan a helyéről és bizonytalan léptekkel indul el felém. Kezdek benne reménykedni, hogy újra suttogva akar velem valamit közölni, de a lehelete helyett egy törülköző találkozik a fejemmel. Megforgatom a szemeimet, utána pedig tovább sétálok az utazótáskájához és tiszta, friss darabokat halászok ki belőle. Kinyitom az ablakát, hogy egy kicsit szellőzzön a helység, a ruhái tetejére a kezemben még a kötésekhez valót is felpakolom, majd kivezetem őt a helységből. Megszokva a múltkori eset után, magabiztosan nyújtja felém a kezét, reménykedik benne, hogy mellette haladok, én pedig boldogan kulcsolom össze ujjainkat. Csak azért kell megfognom a kezét, hogy ne ütközzön semminek, semmi más hátsó szándék nem vezérel! "

- Derekkel jóban vagytok?

- Madie... Nem lehetsz ennyire naiv. Derekkel gyűlöljük egymást és imádom a vérét szívni. Mindig nővérkének hívom, szeretem ezzel bosszantani - magyarázza, én pedig elnevetem magam, ugyanis nagyon illik a nővérke név egy magas, kissé kopasz, izmos férfihez, akinek a karján tetoválások futnak végig.
Benyitok a fürdőbe, majd miután Harry is belép, bezárom magunk mögött, még mielőtt valaki most szeretne az egyszemélyes zuhanyzóba betérni. Különben is a zuhanyzás idejének vége, ilyenkor már mindenki alszik, Harry is csak miattam jöhet ide ilyen későn!

- Vetkőzz le.

- Grr, ez már tetszik, bár múltkor gyengédebb voltál velem - mosolyog perverzen az orra alatt, velem viszont forog egyet a föld, meg kell kapaszkodnom a falba, hogy el ne ájuljak. Nem tudom eldönteni, hogy vonzóbb-e a perverz, huncut Harry, mint a kedves, gyengéd és szeretetteljes, viszont az biztos, hogy fej-fej mellett haladnak.
A fiú nem vacakol annyit, ahogy a sérülései engedik, olyan gyorsan szabadítja meg magát a ruháitól, nagyjából egyet pislogok, s felém fordulva vár rám, hiszen le kell szednem a kötéseit. Gyerekesen eltakarom a kezemmel a szemeimet, csak a fiú fejét nézem, hogy azért még se menjek neki, mert abból lehetne egy szép baleset.
Először ismét a mellkasával kezdem, csak utána térek át a karjára, s végül a lábára, amely továbbra is nehezemre esik. Harry ismeri a járást már, múltkori eset óta rengeteg mindent megjegyzett, ezért kisebb terpeszbe áll, segítve ezzel a munkámat. Megpróbálok tudomást sem venni a micsodájáról, amely szinte az arcom mellett lóg, inkább csak gyorsabb, de annál gyengédebb mozdulatokkal lehúzom a fáslit róla. Ezután megfogom a vállát, beljebb tolom a zuhanyba és kezemen megengedem a csapot, saját bőrömön tesztelem le az állítandó víz hőmérsékletét. Harry mosolyog, fogalmam sincs mitől van ilyen jó kedve, de őszintén szólva hidegen hagy, pont mint a víz a kezemen.

- Annyira jó hallgatni, amikor zavarodban kapkodsz a levegőért - jegyzi meg, de most nem ejtem ki a kezemből a tusolót, hanem magabiztosan a fiú fele emelem azt. Nem csinál semmit, pusztán élvezi a helyzetet, hogy kiszolgálom őt, ő semmit téve csak álldogál. Kezébe nyomom a tusfürdőt, de erre Harry színészi szomorúsággal kezdi el azt fogdosni. - Annyira fájnak a karjaim, képtelen vagyok beszappanozni magam. Madie, segítenél?

- Mocskos vagy, Harry.

- Azért fürdess meg rendesen.

- Az egódon és a tulajdonságaidon nem tudok segíteni - sóhajtok, majd a kezembe nyomok egy keveset a tusfürdőjéből, és először a kezén kezdem a tisztítást, elkerülve az összes varratát, amelyeket nem érhet szappan. Sajnos a karjával és a hátával hamar végezek, kénytelem vagyok lejjebb haladni, de ott is minél lentebb kezdek, egészen a lábfejétől. Harry picit jobban kapkodni a levegő után ahogy egyre fentebb haladok, csak úgy, mint én, de próbálok túllendülni a tudaton, hogy épp megfürdetem. Minél inkább azon voltam, hogy kizárjam a tényt, miszerint anyaszült meztelenül áll előttem, élvezve a simogatásaimat. Mikor végzek a két combjával, felkelek a helyemről és visszateszem a flakont a zuhanyzó falához, ismét a tusolóért nyúlok.