Elloptad a szívem - Harry Styles fanfiction (BEFEJEZETT)

19. fejezet

Annyira borzasztóan boldog vagyok napok óta, mert hiába történtek velem szörnyűségek, az életem egy perc alatt átfordult a napos oldalra és most ott sütkérezik egy ideje még akkor is, ha tél van.
Harry már nagyon izgul a műtét miatt csak úgy, mint Louis vagy én, ugyanis ma van a nagy napja a fiúnak, s ha minden jól megy már csak egy hétig kell vaknak lennie. Hazudnék, ha azt mondanám nem izgulok, mert semmi ellenvetésem nincs Dr. Hood munkája miatt, inkább az miatt görcsölök, hogy vajon mi lesz mikor látni fog. Igen, izgultam ez miatt egy ideje, de basszus, egyre közelebb vagyok ahhoz a naphoz és ez annyira megtáncoltatja a hasamat, az valami hihetetlen! Amanda sem tud lenyugtatni, még Tiffany erős megjegyzéseit is a szívemre veszem, mert egyszerűen olyan állapotban vagyok, mint egy rossz kamasz, aki lázad a világ ellen, de világfájdalma van.

- Készen állsz, Harry? - kérdezi a fiútól egy aprócska ausztrál akcentussal a speciális doktor, mi pedig kicsit idegesen összenézünk Louis-szal. Hazz bólint egy aprót, s már több sem kell a dokinak, tolják is át a műtőbe, hogy végre rendbe tegyék a szemét, visszahozzák beléjük a csillogást.

- Lemegyünk a büfébe? Éhes vagyok - kérdezi Louis, én erre bólintok egyet és már sétálunk is el a büféig, ahol még vasárnap is hatalmas mosollyal az arcán találjuk Juliát. Kérünk tőle kávét, illetve Lou rengeteg süteményt, az én torkomon viszont jelen pillanatban semmi sem tudna lecsúszni, elégnek látom az italomat. Helyet foglalunk, s én ivászat közben idegesen kezdek el dobolni az ujjaimmal, velem szemben a fiú pedig lapátolja magába a rengeteg szeletet. - Hé, nem egy újraélesztésen van bent, ne izgulj már ennyire!

- Bocs, de te más vagy, én egy egyszerű foghúzás miatt is a körmömet rágom - mondom neki őszintén, s egy újabbat kortyolok a tejszínhabos csodámba. Julia már ismer engem, tudja, hogy mit hogyan szeretek, nem véletlenül csinálja meg nekem ennyire istenien, alig ha tudok betelni vele.

- És mi a helyzet? Szilveszter óta alig ha találkoztunk.

- Nem sok, ismételten. Nem nagyon történik velem semmi - mondom neki nagy vonalakban, kikerülve azt az esetet, amikor meztelenül medencéztem a legjobb barátjával, majd ránk tört két munkatársam is, akik szintén Harry-vel foglalkoznak. Valóban semmi sem történt velem, ez a kis incidens bárkivel előfordulhat, említésre sem méltó..

- Mhm, hallottam ám a kis úszkálásotokról - nevet fel Louis kicsit túl hangosan, ugyanis a körülöttünk lévő emberek egyszerre fordítják a fejüket a fiú fele. Zavaromban inkább csak a kávémat szürcsölgetve lejjebb csúszok a székemen, s melyen persze Lou jót derül, s ezután már meg sem kockáztatom megkérdezi tőle, mégis mennyi mindenről tud. - Élvezted?

- Persze, ameddig le nem kurváztak - sóhajtok, s utána felemelkedek, majd fáradtan megtartom a fejemet, miközben az asztalon könyöklök, ezzel megszegve jó pár illedelmi szabályt. Louis szerintem már a harmadik szelet tortáját pusztította ki, de rajta meg sem lepődök, mert volt szerencsém Niall-lel enni, aki konkrétan kipusztított három csirke családot egy vacsora keretein belül. Pedig még csak az előételnél tartottunk...

- Ja, arról is tudok. Derek egy fasz, nem szabad vele foglalkoznod, de szerintem Harry már mondta neked - mondja Louis, én pedig bólintok, s igazat adok neki. Ó, azóta Derek próbálkozott már velem beszélgetni, de mindig leráztam valami hirtelen jött magyarázat miatt, volt amikor semmi dolgom sem akadt, de inkább hanyagoltam a fiút. Nem volt kedvem vele beszélgetni, mert amint meglátom, csak a szörnyű dolgai lebegnek a szemem előtt, meg az a sok mondat, amit a fejemhez vágott egykor. - Viszont, ha Harry már rendesen látni fog, rendezek neki egy bulit. Remélem eljössz.

- Meglátjuk.

- Direkt szombatra tervezem, hogy ráérj - mondja nekem lágyan, arcomra ezzel egy huzamban azonnal kiül a vigyor, hogy gondolt a munkámra, vagyis egyáltalán rám. Természetesen el szeretnék menni, mert talán így egy kicsit nagyobb betekintést nyerek Harry életébe, vagy legalábbis megismerhetem pár barátját, ami kíváncsivá tesz. Uram isten, mit fogok felvenni a bulira? Nem szabad túlöltöznöm, de nem járathatom le Harry-t a mackónadrágommal, hiszen az teljesen égő lenne! - Most miért vágsz ennyire kétségbeesett arcot? Rosszat mondtam?