Jókedvvel keltem fel, de ahogy oldalamra fordultam enyhén felordítottam, mikoris Jimin-t pillantottam meg.
-Mi a szar - nyögte, majd fejbe csapott egy párnával.
-Hogyan kerülök ide? - kezdtem el a mellkasát ütni, mire egy gyors mozdulattal fejem fölé helyezte tenyeremet, így lefogva engem.
-Bealudtál tegnap este és behoztalak, hogy ne azon a kanapén aludjál, világos? - hadarta el idegesen. -Szóval a rinyálásod helyett megköszönhetnéd, hogy nem hagytalak odakint aludni - hajolt közelebb, miközben egyre hangosabban mondta a szavakat.
-Ó...oké? - kérdeztem félénken, mire a fiú lemászott rólam, majd másik oldalára fordulva, tervezte a vissza alvást. -Jimin? - kérdeztem halkan, mire morgott egyet. -Köszi, hogy nem hagytál kint - suttogtam, mire felém fordult és arcomat kezdte vizsgálni.
-Nincs mit - mondta ő is halkabban, bár egy kicsit morcosan. -Na de gyere aludjunk még - emelte fel a takaróját, hogy hozzábújhassak.
-Rendben - bólintottam halványan, majd lefeküdtem mellé, mire Jimin keze ösztönösen a derekamon landolt és még jobban magához húzott.
Miután kényelmesen elhelyezkedtem mellette, lassan elnyomott az álom.
-Szeretlek Sophia, s mindent megteszek, hogy legalább még egyszer te is így érezz irántam - halottam Jimin hangját, de a fáradtság túlzott mértékben magába szippantott.
▪■▪■▪
Reggel röhögésre keltem, amit első sorban nem tudtam értelmezni, így miután kinyitottam a szememet értetlenül meredtem az előttem álló két legfiatalabbra a bandából, akik fejemet látva szakadni kezdtek a röhögéstől.
-Mi van? - néztem rájuk értetlenül, mire Jungkook röhögve kiment a szobából, miközben v az ágyra dőlt és úgy röhögött tovább. Pillanatokon belül Jungkook visszatért egy tükörrel a kezében, majd az én tenyerembe nyomta.
Én értetlenül szorongattam az eszközt, majd magam felé fordítottam és enyhén felordítottam. Az arcom tele volt firkálva és egy óriási aláírás szerepelt rajta, amit persze, hogy Jimin irt alá.
-Jimin - ordítottam , majd megragadtam a számomra legközelebb álló dolgot -egy párnát- és kifutottamat a szobából. -Hol van? - néztem mérgesen az idősebb fiúkra, akik röhögést visszafojtva mutattak a fürdő felé.
Én idegesen csörtettem a fürdő felé és csöppet sem foglalkozva azzal, hogy lehet, hogy éppen tusol, vagy hugyozik, egyszerűen benyitottam. Szerencsémre egyik sem volt igaz, mivel éppen csak a fogát mosta.
Rám tekintett, majd röhögve kiköpte a fogkrémet és száját kezdte kiöblíteni.
-Mi a baj, cicus? - nézett rám kihívóan.
-Nem is tudom - húztam el a számat. -Ja megvan, nem emlékszem, hogy valaha is azt mondtam volna, hogy firkáld tele az arcom - kalimpáltam karjaimmal idegességemben.
-Nem én voltam - emelte fel védekezőn a kezét.
-Tudod ezt simán elhinném - nevettem fel. -Csak Jimin, te agyoniskolázott lábos, összekented a kezedet - emeltem fel jobbkezét, ahol ujjai telis-tele voltak foltokkal.
-Na most ülj csak oda le - rángattam a WC-hez, minek tetején helyet foglalt. -Most én jövök - mosolyogtam rá, majd filctollal a kezemben alkotni kezdtem.
Persze, ez nem volt olyan könnyű, mert Jimin ellenkezett, de ezzel csak azt érte el, hogy még hosszabb vonalakat húztam. Miután készen voltam aláírtam a munkámat, majd mosolyogva elhagytam a fürdőt.
-Sophie, az elkövetkezendő pár napot Busan-ban fogjuk tölteni, szóval csomagolj össze - mosolygott rám Jin, miközben reggelit csinált.
-Sophie, majd meglátogatod velem a szüleimet? - ugrott a hátamra Jungkook, mire egy kicsit megrökönyödtem.
-Persze - nyögtem ki nehezen.
-Köszi - ölelt magához még jobban, mire fuldoklás közeli állapotba kerültem.
-Úgy nem tudlak elkísérni, ha előtte megfojtasz - mondtam nehezen.
-Bocsi - szált le rólam kuncogva.
-Semmi gond - legyintettem miközben levegőért kapkodtam.
-Jungkook gyere enni, ne folytasd meg Sophie-t a szereteteddel - vigyorgott Suga, mire én mosolyogva mellészegődtem és nyomtam egy puszit az arcára.
-Hogy aludtál? - mosolyogtam a fiúra.
-Jól - vigyorgott. -De ahogy látom te is - húzogatta a szemöldökét, mire én röhögve vállba bokszoltam.
-Adj egy falatot - néztem rá kiskutyus szemekkel, mire ő fejet rázva, mosolyogva adott gofrijából.
-Imádlak - nyomtam egy puszit az arcára, majd a szobámba menten pakolászni.
Csak a legfontosabb dolgaimat pakoltam be, mivel nem akartam egy kisebb szekrénnyel menni. Ezért csak a kis bőröndömet pakoltam meg. Mikor készen voltam mosolyogva vittem ki az előszobába, majd magamra kezdtem szentelni a figyelmemet.
Mivel arcomon még mindig ott hevert az a kisebb festmény, ezért első sorban a fürdőt rohamoztam meg.
Már jó ideje moshattam az arcomat, de az a szar nem akart lejönni.-Jimin - ordítottam hajamat tépve, mire a fiú pillanatokon belül bedugta a fejét.
-Mi az? - mosolygott jókedvűen.
-Te alkoholos filccel kentél össze? - néztem rá mérgesen.
-Lehet, fogalmam sincs - rántotta meg a vállát, majd kislisszolt a fürdőből.
-Utállak Park Jimin! - ordítottam utána, mire röhögni kezdett. -Fogsz te még ezért kapni, azt elhiheted - fenyegetőztem.
Még egy ideig próbálkoztam, minek következtében egy kicsit halványabb lett a rajz, de még mindig látható volt, így inkább sminkre hagyatkoztam. A végeredmény elfogadható volt, így megkönnyebbülve hagytam el a fürdőt.
Kint a fiúk utazásra készen álltak. Mindenki fején megtalálható volt a napszemüveg, a sapka és az elhagyhatatlan maszk.
-Indulás! - ordította RapMon, majd nekivágtunk az utazásnak.
BẠN ĐANG ĐỌC
Excuse me, Sophia! #parkjiminff
FanfictionExcuse me, Sophia! #parkjiminff Itt a folytatása a Fuck you, Jimin!-nek, vagyis a 2. évada! Jó szórakozást! 😁😘 ▪■▪■▪ Ha nem lehet a gyűlöletet pontosan definiálni, hogy lehetne megmondani, mi az a szerelem? |Susanna Tamaro|