Excuse me, Sophia! #parkjiminff

16.

-Jimin szemszög-

-Nézzünk filmet - visítozott Kookie, mikor beértünk a házba.

-Felőlem nézhetünk - rántottam meg a vállamat, majd Sophia derekát átkarolva leültünk a kanapéra, ahogyan a többiek is mellénk.

-Mit nézzünk? - kérdezte Jihyun, aki a szőnyegre ült Suga és Jin mellé.

-High School Musical - visította V, miközben ugrálni kezdett a kanapén.

-Legyen az, Sophie - ütögette a lány lábát Jungkook.

-Felőlem - egyezett bele a Sophia.

-Akkor legyen az - indította be Jihyun a filmet.

▪■▪■▪

-We're soarin', flyin'
There's not a star in heaven
That we can't reach- vinnyogta Jungkook.

-So we're breaking free - vinnyogta tovább V.

-You know the world can see us,
In a way that's different than who we are - sikította Jin.

-Creating space between us
'Til we're separate hearts
But your faith it gives me strength
Strength to believe - vinnyogta tovább J-Hope V-vel, miközben mi szakadtunk a röhögéstől.

-We're breakin' free
We're soarin'
Flyin'
There's not a star in heaven - sikított Suga, mi pedig alig kaptunk levegőt a röhögéstől.

-That we can't reach
If we're trying
Yeah, we're breaking free
Oh, we're breakin' free - énekeltem én is a fiúkkal, míg Sophia és Jihyun, már  tapsoltak a röhögéstől.

-Gyerekek nagyon ügyesek vagytok - nevetett Jihyun. -Csak itt ki Troy és ki Gabriella? - nézett ránk, miközben örömkönnyeit törölgette.

-Én vagyok Troy - emelte fel a kezét mosolyogva Jungkook.

-Jujj, én akkor Gabriella vagyok - mosolygott V, majd elsütött egy aegyo-t.

-Kezdek félni a Bangtan-től - röhögött Sophia.

-Egyetértek - emelte fel a kezét Jihyun. 

-Az a gond, hogy néha én is félek magamtól - röhögtem fel.

-Na de menjünk aludni hyung-jaim - mondta a leader. -Ez a nap hosszú volt, de annál inkább boldogsággal teli - mosolygott rám RapMon. -De térjünk nyugovóra, hogy holnap is hozhassuk a formánkat - bólintott egyet, mire mi elfogadva a dolgot, elindultunk az emelet felé.

Beérve a szobába én levágódtam az ágyra, míg Sophia föl-alá járkált és az állát vakarta.

-Valaki nagyon gondolkozik - kuncogtam fel.

-Hogyan? - ez volt az egyetlen kérdés.

-Ügyesen - rántottam meg a vállam.

-Na de komolyan, honnan tudtad, hogy szeretem a 5sos-t? - nézett rám kérdőn.

-Kettő éve rajtad volt egy 5sos-os pulcsi - kezdtem bele. -Rákerestem a fiúkra és ahogy láttam hasonlóan öltözködsz mint ők. Mármint persze te nőiesen, de alapvető nálad is megszokott a fekete szaggatott nadrág, aztán a fekete-piros kockás ing, ilyesmik. Innen jött az egész - rántottam meg a vállam.

-Jimin, te nem is vagy olyan buta - bólintott elismerően.

-Én is szeretlek - mondtam szarkasztikusan.

-Én sem utállak - állt meg előttem, majd a hajammal kezdett szórakozni, mire én ösztönösen megragadtam a derekát és az ölembe ültettem magammal szemben. -Mennyi ideig tervezgetted ezt a kis előadást? - mosolygott rám Sophie, mire én hüvelykujjammal arcát kezdtem cirógatni.

-Több mint egy héten keresztül - rántottam meg a vállam. 

-Hát jól sikerült - pillantott a kezére, amin a gyűrű volt.

-Tetszik? - pillantottam rá kérdőn.

-Igen - mosolygott rám, majd egy puszit nyomott az arcomra.

-Ennyit kapok csak? - hitetlenkedtem, mire nevetve egy csókban részesített. -Szeretlek - leheltem az ajkaira.

-Én is téged - nyomott még egy csókot a számra, majd a hajamba túrt, mire akaratlanul is felnyögtem, ami Sophia-ból kuncogást váltott ki. 

-A te hibád - nevettem fel.

-Ja elnézést, akkor nem zavarok - állt fel az ölemből.

-Együtt tudok élni ezzel a hibával - rántottam vissza magamhoz, majd egyre hevesebben kezdtem csókolni. 

Egy gyors mozdulattal magam alá gyűrtem, mire kuncogni kezdett. De nem adtam sok időt, mivel újra ajkaira tapadtam. Egyik kezemmel rákulcsoltam ujjaira, míg másik kezemmel derekát kezdtem simogatni. 

Hirtelen kicsapódott a szobám ajtaja ahol a röhögő V és Jungkook állt.

-Megtudom magyarázni - röhögött a maknae.

-Most adok fél percet fiúk, hogy kihúzzatok a szobámból - mondtam idegesen.

-Jojo, de akkor ti sem edzetek az éjszaka folyamán - kacsintott rám V.

-Addig örülj, amíg meg nem edzelek az öklömmel - vágtam rá.

-Azokkal a virslikkel, vagy hívjuk kis húsinak? Még jobb, habujjak - röhögött fel Tae. - Az unokahúgomnak vannak ilyen kezei, csak ő kettő éves - támaszkodott meg Jungkook vállán nevetve.

-Öt másodperc és tapasztalhatod - szűrtem fogaim közül, mire nevetve kimentek a szobából.

-A legrosszabbak - mosolygott Sophie, majd nyomott egy puszit a számra. -Na én elmegyek lezuhanyozni - ült fel Sophie, majd a bőröndjében kezdett kutatni. Miután megtalálta a keresett tárgyakat és ruhadarabokat megrohamozta a fürdőmet. 

Én lustán levetkőztem alsógatyáig, majd miután Sophia végzett, én gyorsan fogat mostam, aztán levágódtam a lány mellé.

-Büdösen? - kuncogott.

-Azért figyelj, nem a kondiból jöttem, szóval kifejezetten nem vélem magamat szagosnak - jelentettem ki komolyan, mire csak még jobban nevetni kezdett, aztán hozzám bújt. -Meg nem vagyok én lány, reggel öt perc alatt megvagyok - rántottam meg a vállam.

-Jól van, Jimin - sóhajtott fel, de hangján hallani lehetett, hogy mosolyog. -Aludjunk inkább - bújt még jobban hozzám, hogyha ez még lehetséges volt.

-Jó éjt, Sophie - néztem a lányra, aki felnézve a mellkasomról egy hosszú csókban részesített. 

-Jó éjt, ChimChim - döntötte vissza a fejét.

-Csikiz a hajad - kuncogtam.

-Akkor add ide azt a párnát - nyúlt a lapos párna felé, amit én a kezébe nyomtam. -Remélem, így megfelel - tette csupasz mellkasom és a feje közé a párnát.

-Tökéletes - simogattam meg az arcát, majd nyomtam rá egy puszit. -Szép álmokat, Sophia - súgtam, majd lekapcsoltam a lámpát.

-Szép álmokat, Jimin - súgta a lány selymes hangján.