Excuse me, Sophia! #parkjiminff

6.

-Mire gondolsz? - játszottam az értetlent, egy mosoly kíséretében; mire Jimin rám pillantott és ő is vigyorogni kezdett.

Fogalmam sincs, hogy mért vagyok hozzá kedves. Talán megsajnáltam, a szomorú Jimin-t. Lehet, hogy pont ez lest a vesztem, de egyszer élünk.

-Tudod te azt jól - nevetett már ő is.

-Jó páros voltunk - húztam egy oldalas vigyorra a számat.

-Azok voltunk - bólintott ő is mosolyogva. -Az egyik legjobbak voltunk - mondta büszkén.

-Gyere megérkeztünk - pattantam ki a kocsiból, miközben az eső továbbra is zuhogott, majd hirtelenjében megkérdeztem: -Mért nem kerestél? - néztem Jimin-re, aki éppenhogy kipattant a járműből. -Én érdeklődtem felőled, kerestelek - mondtam szomorúan, miközben Jimin felém sétált. -Tudod nekem kurvára, de nem volt vége - léptem hátra, ezzel megtartva a köztünk lévő távolságot. -Mert hittem abban, hogy talán még egy fikarcnyit is érdekelni foglak - áztatták a könnyek az arcomat, mire Jimin átszelte a távolságot és megcsókolt.

Ajkai puhák voltak, ámde annál hevesebben csókolt. Kezével vizes hajamba túrt, mire teljes testemet kirázta a hideg. Másik tenyerével rákulcsolt ujjainkra, aztán homlokát mosolyogva enyémnek döntötte.

-Még most sincs vége, te kis buta - puszilta meg arcomat. -Sophia, szeretlek bassza meg - csókolt meg újra.

-Én is - mondtam lehajtott fejjel.

-De menjünk - húzott a hotelbe, kezemet fogva. -Erről ne beszéljünk, oké? - fordult felém, amikor beértünk. -Ne legyen ebből több ügy, jó? - mosolygott rám.

-Hát rendben - feleltem halkan egy bólintás kíséretében.

-Szia Sophie - nyomott egy puszit a számra, majd otthagyott.

Lassan felbaktattam Tae szobájához, majd kopogni kezdtem. Pillanatokon belül a mosolygó fiúval találtam szembe magam, de ahogy rám tekintett, lehervadt a vigyor az arcáról és a féltés vette át a helyét.

-Gyere - tárta ki az ajtót. -Mi történt? - tekintett rám.

-Csak eláztam - rántottam meg a vállam.

-Most úgy teszek, mintha ez elhinném; de ugye tudod, hogy számíthatsz rám? - fogta meg a kezemet.

-Igen tudom - bólintottam.

-Menj el, zuhanyozz le - mosolygott rám. -Tessék, ezeket nyugodtan felhúzhatod - nyomott a kezembe egy fekete kockás inget, meg egy alsógatyát.

-Köszi V - vigyorogtam rá, majd megöleltem.

Ezután bementem a fürdőbe és nekiálltam lezuhanyozni. Percekig csak engedtem a forró vizet a hátamra és gondolkoztam.

Erről ne beszéljünk, oké? Ne legyen belőle több ügy, jó? Csak ezek a kérdések pörögtek az agyamban értelmet keresve, hogy most mit akar Jimin. Persze, semmi választ nem kaptam. Így tényleg nekifogtam zuhanyzásnak.

Miután megvoltam tisztálkodással felhúztam a V-től kapott ruhákat. Amik a szokáshoz híven eleget takartak, mivel az ing a combom közepéig ért.

Kilépve a fürdőből hat szempár szegeződött rám. A fiúk enyhén végigmértek, míg V csak röhögött a többiek reakcióján.

-Fiúk, ha így néztek a végén még elpirulok - röhögtem fel, majd leültem az ágyra.

-Ez már számomra kínos - ült le mellém V.

-Inkább nézzünk filmet, szerintem az érdekesebb mint én - ezzel beindítottam A Deadpool-t.

-Én is ilyen képességet akarok - kezdett el Jungkook ugrálni. -Meg így akarok verekedni, mint ő - kezdett el levegőbokszolni.

-Tudod erre van az a mondás, ami nem megy, azt ne erőltesd - kacsintott rá Hope.

-Ez hülyeség, hogyha sokat gyakorlok, akkor lehetek olyan szupernindzsa - folytatta tovább a légbokszolást.

-Inkább maradj a táncnál, az jobban megy - röhögte Suga.

-Jól van kapjátok be - durcizott Jungkook, majd visszaült a földre.

-Hát figyelj, Sophia bokszolt régebben, lehet, hogy téged is szívesen megtanít - mondta Tae, miközben összeborzolta a hajamat; amit én egy vállbavágással díjaztam.

-Sophieee - visította Jungkook, miközben letérdelt elém. -Megtanítasz bokszolni? - nézett rám kiskutyus szemekkel. -Légyszi, megígérem, hogy viselkedni fogok - vágott még cukibb fejet.

-Hááát nem is tudom - húztam az agyát, mosolyogva.

-Kérlek - hajolt meg előttem.

-Jól van - nevettem. -Csak keljél fel - húztam fel a pólójánál fogva.

-Ez számomra volt kínos - röhögte Jin.

-Na de Sophie, akkor mennyünk - rángatott Jungkook.

-Jól van - nevettem fel, majd követtem a maknae-t, aki a szobája felé tartott.

Belépve egy olyan igazi Jungkook szoba tárult elém. A ruhák szanaszét voltak dobálva. Kezdve a sapkáktól a zoknikig.

Pár percig a fiú pakolászott a bőröndjében, majd egy oldaltáskába dobálta ruháit.

-Mehetünk? - néztem a maknae-ra.

-Aha - vigyorgott, majd ugrándozva kiment a szobából.

Miután elindultunk Jungkook halomnyi kérdéssel lepett el, aminek fele értelmetlen volt. Így a végén arra jutottam, hogy inkább hallgassunk zenét. Lehetséges, hogy döntésemnek köszönhetően, megúsztam a teljes leépülést.

-Szóval itt lennénk - mutattam végig az edzőtermen. -Öltözz át és itt találkozunk - mosolyogtam a maknae-ra.

-Rendben - bólintott.

▪■▪■▪

Már tíz perce várhattam Jungkook-ra, de ő nem tervezett megérkezni. Így erőt véve magamon bementem a férfibe.

Jungkook-ot éppen a szekrénynek nyomta egy izomagy. A maknae könnyes szemmel nézett az előtte álló férfire, aki csak önelégülten vigyorgott. Egyre kevesebb tartott vissza, hogy nekimenjek a férfinek.

Majd csak a Jungkook-ot bántani készülő pasira koncentráltam és megindultam felé. Éreztem ahogyan átjárta az adrenalin.

S akkorát löktem a pasason, amekkorát csak bírtam, így pedig bőven eltávolítottam a fiú mellől.

-Te fasz kalap - szűrtem a szavakat a fogaim közt, miközben egy szekrénynek löktem. -Mi a bajod van vele? - szortam villámokat szemeimmel, miközben rászorítottam a nyakára.

-Egy néma buzi ne jöjjön ide - vágta rá.

-Itt az egyetlen néma buzi, hamarosan te leszel - kezdtem el mégjobban a nyakát szorítani. -Meg ne lássalak mégegyszer a fiú közelében, vagy levágom a farkadat és egy kibaszott unikornist csinálok belőled - ezzel Jungkook-kal az oldalamon kimentem az öltözőből.

-Akkor most megmutatom, mi azaz önvédelem - ezzel belekezdtünk az edzésbe.