12. Rész.

185 14 0
                                    

,,Annyira emlékszem, hogy Maxxal csókolózunk és Adrien hitetlen arcát utána.,,

Reggel szörnyű fejfájásra keltem. A tegnapról alig akadt bennem valami emlék. Na várjunk csak.. Hol vagyok? Még a házban? Gyorsan felültem, de rájöttem, hogy ezt nagyon megbánom. A fejem mégjobban megfájdult. Én a fejemet masszírozva néztem körbe. Először is magam mellé. Ezt eddig miért nem vettem észre? Max feküdt mellettem félmeztelenül, keze ami eddig valószínűleg a derekamon volt, az most a combomra csúszott le. Én egy wtf fejjel körbenéztem, hogy úgy kb mi történhetett. Egy bugyi volt rajtam csak és egy nagy póló. Megszagoltam. Max illat. Jó akkor tipp... náluk vagyok. Váo gratulálok Leah ezt a nagy felfedezést.. Hülye. És még magamba is beszélek. Mielőtt jobban körbe tudtam volna nézni, Max vágott egy fintort és lassan kinyitotta zöldes barnás szemeit. Épp olyan meglepett arcot vágott mint én amikor felkeltem.

-Ahjj nemár azt hittem, hogy legalább te tudni fogod, hogy hogy kerültem ide. -nyafogtam karba tett kézzel mint egy ötéves

-Nost ezt én is szívesen megtudnám -szólal meg rekedten amitől végig futott a hátamon a jóleső borzongás -Hmm csak nem kellemes hallgatni a hangomat Leah? -kérdezi megint ugyanazon a hangon amitől újra végigfut a hátamon a hideg -Látom rajtad -mutat konkrétan rá a mellemre, mert persze a póló alatt nem volt rajtam a melltartóm.

Dejó -morgom magamban, nem tudok megájjt parancsolni sosem a testemnek. Rácsaptam a kezére és elkezdtem kikászálódni

-Nem maradsz? -fogta meg a kezem

-Csak ha elmondod, hogy mi történt este.

-Ameddig el tudom elmondom

-Jó -ültem vissza

-Na hát nem tom, meddig van meg neked?

-Öhm.. Megcsókoltalak és utána ittunk még. Addig.

-Ooo hát lemaradtál a legjobb részről -vihogott fel. Dejó vihog a nyomoromon- Adrien kiakadt, hogy mi csókolóztunk aztán be akart verni nekem te meg elküldted a picsába. Mondván, nem mondhatja meg, hogy mit csinálhatsz hiszen nem a pasid. Erre ő befordult és elment. Mi tovább ittunk rád is rád jött a depi és vigasztaltalak. Azt tudom, hogy dumáltunk, de, hogy hogy jöttünk föl, foggalmam sincs. De csak akkor csókoltál meg nyugi. Azt, hogy az ágyban mi történt.. háát az örök titok marad -húzta félmosolyra a száját

-Nemár ez így nem lesz jó -fogom meg a fejem

-Hát nem... Adriennel is kell dumálnom kicseszés volt amit vele csináltam.. És neked is kéne szerintem...

-Max... de ugye te nem gondolsz rám másképp?

-Hogy másképp? -tettette az értetlent

-Hát.. több mint barát.. -nézek rá zavartan

-És ha azt mondom, hogy igen?

-Akkor gáz van

-Miért te nem?

-Igazából én beléd voltam esve, de... Azóta történtek dolgok.

-Martin?

-Aha...

-Mit esztek abban az emberben? Hjajj ti lányok.. -sóhajt fel színpadiasan.

-De nemár -nevetek fel és megölelem -Köszönöm, hogy elhoztál bulizni -suttogom a fülébe
-Nem bántad meg?

-Nem. Lett egy barátom -vigyorgok rá hülyén

-Extrákkal -húzogatja a szemöldökét

-Hülye -rácsapok a kezére -Elmegyek csinálok kaját

-Jó én is mindjárt jövök

Elindultam kifele majd hátra se fordulva felkiáltottam

-Ne bámuld a seggem -majd hátranéztem és láttam, ahogy Max zavartan felnevet és beletúr a hajába.

Elmentem le és döbbenten néztem körbe. Mint egy disznóól... Poharak a földön, egy ember feküdt az étkező asztalon és az arcán egy csomó név na meg mi más, mint a férfi nemiszerv különleges formái... Én is troll akartam lenni, ezért megfogtam a kezében lévő alkoholos filcet és felírtam a nevem a nyakára. Néha felmorgott, de nem kelt fel a tag. És szegénynek rajzoltam két csodaszép szemöldököt. Na így jár az aki egy buliba síkrészegen alszik el egy konyhapulton.

-Ejj ejj cica milyen kis troll vagy te -hallom meg mögülem Max hangját -Nekem is hagyj helyet -jön oda ő is

-Na most akkor ki is a troll? -vágom csípőre a kezemet.

-Te -mondja miközben írja a nevét fel a bal kezére. Közelebb ránt magához és miközben ír kezét a derekamra csúsztatja. Visszarakja a srác kezébe a filcet. Elindulunk a konyha felé. Én megállok és hátulról ráugrok Max hátára.

-Gyíí pacii -kiáltok fel. Ő nevetve indul el, majd mint a meséből a gyalog kakukk ezt mondja:

-Bip bip -és elszáguld velem a konyhába. Nevetve ültet fel a konyhapultra (ami tiszta liszt volt, de sebaj).

-Most azt meséld el nekem kérlek, hogy mit keres ez a telefon a serpenyőbe -mutatok a gáztűzhely felé

Max hitetlenkedve odanéz majd őrülten felvihog. Erre én is felnevetek és együtt nevetünk nyomorunkon. Majd benyomja a rádiót és mit sem törődve a kupival elkezdtük csinálni a reggelinket.

Fej vagy írás?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora