gay boys make me happy

Csibe [j-hope x jimin]

JIMIN POV:

Már több mint fél éve élek együtt szerelmemmel, Jung Hoseokkal. Szerelem volt első látásra, már két és fél éve boldogítjuk egymást, majd fél évvel ezelőtt elhatároztuk hogy összeköltözünk. Ami remek ötlet volt, hiszen annyira szerelmesek vagyunk még most is, hogy nehezen bírjuk ki egymás nélkül. De így, hogy minden nap együtt vagyunk nincs ezzel baj. Boldogan éldegélünk együtt.

Egy egyszerű hétfő reggellel kezdődik kis történetünk. Reggel szokás szerint az ébresztőre ébredtünk. Összeölelkezve aludtunk, alig bírtuk elengedni egymást.  Fájdalmasan kászálódtunk ki az ágyból. Ő dolgozni ment, nekem pedig pár papírt kellett elintéznem a munkahelyemen, ami szerencsére hamar megvan. A konyhaasztalhoz ültünk és neki kezdtünk a reggelinek, közbe a rádió halkan ment.
-Jiminie-szólalt meg Hobi azzal az imádni való mosolyával, aminek tudja jól nem tudok ellenállni.-Lehet egy kérdésem?
-Persze-kortyoltam a kávémba és kíváncsian vártam mit akar kérdezni.
-Oké... Akkor-mély lélegzetet vett és folytatta.-Szeretnék egy kisállatot.
Egy pillantra lefagytam, de aztán végigzongoráztam hogy milyen állatra gondolhat. Cicára biztos nem, mert nem szereti a cicákat.  Talán kutyust akar? Végülis... Nem is lenne ellenemre. Szeretem a kutyákat.
-Nah? Lehet?-nézett édesen.
-Ühüm-mosolyogtam én is.
-Juj köszi~ Aggódtam hogy nemet mondasz. Na Jiminie úgy szeretlek-pattant fel és arcon puszilt.

Befejeztük a reggelit és együtt indultunk el. Én hamarabb leválltam, majd unottan mentem be a munkahelyemre. Beléptem az épület ajtaján és felmentem az irodámba. Egy férfidivattermékekkel fogalakozó cégnél dolgoztam, és a tegnap elmaradt papírmunkát kellett ma befejeznem. 

-Jé Jimin, te hogy hogy itt?-csodálkozott egyik legjobb barátom, Tae. Sokat hülyülünk együtt, nagyon bírom a hülye fejét. 
-Papírmunka-sóhajtottam fáradtan.
-Jaj te szegény. Az hamar megvan egy, legfeljebb másfél óra alatt. Én pedig egész nap itt döglök majd, plusz két megbeszélést kell végig ülnöm-nyavajgott.
-Szar ügy-vontam vállat.
-Kösz az együtt érzést-forgatta a szemét.
-Alap tudod.
-Amúgy Hoseokkal minden oké?
-Aham. Képzeld. Kis állatot szeretne.
-És mit?~
-Azt nem mondta...
-Szóval nem tudod-nevetett.-Lehet hazaállít egy kecskével vagy egy lóval-nevetett.
-Na ne mondj már ilyet-ráztam a fejem.
-Tudod hogy csak vicceltem. Na lépek. Öt perc és kezdődik a megbeszélés. Szia Jimin.
-Szia Tae.

Gyorsan megcsináltam azt a kicsi papírmunkát és sóhajtva indultam haza. Otthon eldobtam magam a kanapén és a tv-t kezdtem bámulni.

Pár óra múlva Hobie is megérkezett.

-Szia~-köszönt vidáman.
-Hali-integettem neki és megöleltem amikor mellém ült.-Na, hol az állatka?-néztem rá kíváncsian.
Elkezdett a zsebében kutakodni hatalmas vigyorral az arcán én pedig egy picit megijedtem. Mi lehet a zsebébe?
Kis kutakodás után kiszedett a zsebéből egy kis csipogó dolgot. Először nem vágtam hogy mi az, de aztán amikor jobban szétnyitotta kezét, megláttam a markában álldogáló kis csibét. Ez most komoly?
-Na? Ugye milyen cuki-mosolygott boldogan Hopi és megcirógatta a csibe fejét.-Olyan puha~. Fogd meg te is Jiminie.
-Nem szeretném-kezdtem ellenkezésben. Lehet még se kellett volna belemennem a kisállat dologba...
-Miért?-szomorodott el.-Nem tetszik?
-De csak...  Miért pont kis csibe?
-Hát nem tudtam milyen állatkát vegyek. Aztán láttam csibéket. És mivel cukik voltak,vettem egyet-mondta mosolyogva és az arcához nyomta a csibét.-De hajj olyan puhaa~
-És itt lesz bent?-néztem magam elé és elképzeltem az elkövetkező éveket ahogy az egyre nagyobbra növő pipi után takaríthatok.
-Butus Jiminie, hát persze. Hol máshol lenne mint velünk?-nézett rám szórakozottan.
-És mi lesz vele, ha nagyobb lesz?-sóhajtok. Levágjuk és megesszük vagy mi?
-Ne gondoljunk arra. Ki kell használnunk amíg ilyen pici és cuki.
-Jah persze-motyogtam halkan.
-Nah, megyek lezuhanyzom. Addig vigyázz már rá-nyomja a kezembe a pipit és elviharzott a fürdő felé.
Csúnyán néztem a kezembe tartotta csibére aki kíváncsian ingatta ide-oda pici buksiját. Óvatosan leraktam a dohányzó asztalra és morcosan méregettem.
-Na idefigyelj pipi. Itt én vagyok a főnök. Szóval előre szólok, hogyha lábatlankodsz a kedvenc edényembe végzed-néztem rá fenyegetően, bár hiába, úgyse érti egy szavamat se.
-Barátkoztok?-jött ki Hobi mosolyogva, egy szál boxerban.
-Igen, megbeszéltünk pár dolgot-sóhajtottam és felkeltem majd elé álltam.-De most mi lenne ha mi beszélgetnénk? Kettesben-döntöttem el a kanapén.
-Ha azt mondod hogy kanos vagy, sokkal rövidebb lett volna-nevet fel. Ahw, de imádom a nevetését.
-Próbálkoztam szépen fogalmazni-puffogtam és ajkaiért hajoltam egy szenvedélyes csókba invitálva őket amikor a pipi elkezdett csipogni az asztalon.
-Ez most komoly?-morogtam és szúrósan néztem a pipire aki eldöntött fejjel nézett minket.
-Alvóhely kéne neki-gondolkodott hangosan majd legurított magáról és egy régi cipősdobozt emelt ki a kanapé alól.-Gyere pipi itt pihenhetsz-rakta bele óvatosan.-Menjünk mi is aludni Jimin. Holnap munka.
Lehajtott fejjel kullogtam utána, bebújtam az ágyba háttal neki és aludni Próbáltam.
-Jiminie-suttog a hajamba.-Bepótoljuk oké? Ígérem.
-Ümm-bólintottam aprót. Szembefordultam vele, karjai közé bújtam és arcom a mellkasába fúrtam.
-Szeretlek Jiminie
-Én is téged Hobi-suttogtam és elaludtam.

Másnap szintén az ébresztő idegesítő hangjára ébredtünk. Kimásztunk az ágyból,reggeliztünk és kávéztunk.
-Jiminie ha lehete ne hagyd egyedül Fifyt-simogatja aggódóan a csibét.
-Fify?-vontam fel a szemödlököm.-Már el is nevezted?
-Mivel velünk fog élni, nem maradhat szegény név nélkül-nézett rám mintha ez nem lenne egyértelű.
-Jó,de nekem délután be kell mennem  a céghez.
-Viszed magaddal-vont vállat.
-Tudod, kicsit hülyén fog kijönni ha csibével a kezemben megyek be.
-Jiminie vam zsebed nem? Majd oda berakod.
-Aisshh-morogtam.
-Nah de mennem kell, majd beszélünk, szia-puszilt meg és elindult.

Pá óra múlva én is indultam. A pipit beraktam a zakóm zsebébe és elindultam. Mielőtt bementem volna az épületbe kivettem a zsebemből Fifyt és a lehető legcsúnyábban néztem rá.
-Egy csippenést se-mondtam majd visszaraktam a zsebembe és felmentem.
-Hejj Jimin-jött felém Tae és lepacsiztunk.
-Helló.
-Mia helyzet a kisállattal?-nevetett.-Ló vagy kecske?
-Egyikse-morogtam, majd csipogás hallatszódott a zsebemből. de jó.
-Ez az új csengőhangod?-nevetett.
-Nem ez csak a csibém-morogtam és kivettem az össze-vissza ficánkoló Fifyt.
-Fify kuss-morrantam rá, mire Tae hangos nevetésben tört ki.

Ez csak ennyi lett volna, remélem tetszett.
Az os-t a drága szomszéd nénim ihlette (köszönöm Marika néni XD)