Mikor felkeltem, már tudtam, hogy mit fogok csinálni.
A nap nagyon lassan telt és még kerek 3 órám volt a találkozóig Evannel, úgyhogy a laptopom előtt ülve böngészgettem össze vissza.
Az előző nap este kaptam egy e-mailt Matt apjától a nyári munkával kapcsolatban, aminek különösen örültem. Már egy ideje gondolkodtam rajta, hogy hogyan kéne megkérdeznem, hogy visszakerülhessek a céghez legalább a nyáron. Már válaszoltam, úgyhogy nagyon nem volt semmise, amit csinálnom kellett volna.
Lecsuktam a laptopot és a telefonom után nyúltam.
- Randim lesz Evannel! - mondtam Mattnek, miután felvette a telefont.
- Ma ? - kérdezett vissza.
Nem volt olyan izgatott, mint amilyennek kellett volna lennie, de tudtam, hogy miért nem.
Nem is értettem, hogy mi eltitkolnivaló volt abban, hogy Evan volt a cipőlopó herceg..vagy mi.
-Csak simán elmondhattad volna! - csúszott ki a számon. Észre sem vettem, hogy kimondtam hangosan, míg Matt vissza nem kérdezett, hogy mit mondtam.
- Semmiii!- válaszoltam.
- Hova mentek majd ?
- Sörözni.
Miután letettük, kellemetlen ürességet éreztem magamban. Hátravetettem magam az ágyon és lecsukott szemmel gondolkodtam.
Visszakéne olvasnom az összes üzenetét, hogy a fejéhez vágjak párat, ha meglátom.
- De mi volt az, hogy eldobta a kabátot.
Lehet, hogy csak én képzelek a helyzetbe bele mindent?
Az is lehet, hogy valaki teljesen más volt az.- ültem fel.
De akkor Matt miért lapítana?
Egyszerűen nem álltak össze a dolgok.
És a tervemet, hogy felhívom a randi előtt, is át kellene váltanom, hiszen nem lenne olyan hülye, hogy felvegye a telefonját.
Megzizzent a telefonom, és a cipőlopóra gyanakodva, vihar sebességgel nyúltam a telefon után.
" Ha késnél, csak hívj fel.
Evan."
- Aaaaaaaaah ! - dobtam a telefont az ágy végèbe.
- Biztos voltam benne, hogy Te voltál az. Csak nem vettél még egy telefont, hogy velem szórakozgass.
Visszaírtam egy oké-t, aztán elmentem lezuhanyozni.
Nem tudtam másra gondolni. Ha úgy éreztem rá is jöttem, valami akkor sem stimmelt. Az utolsó pillanatban cáfolódott meg minden.
- Csak kiderül egyszer, hogy ki vagy. - állítottam le a vizet.
Furcsa érzésem támadt. Megráztam a fejem és elkezdtem készülődni.
Kopogást hallottam, mielőtt kiléptem a fürdőszobából.
- Gyereee ! - kiálltottam ki, és majdnem becsaptam az ajtót, mikor megláttam Markot a küszöbön, aki felhúzott szemöldökkel bámulta a törölközőmet.
- Mindenkivel ilyen nagyon nyitott vagy, hogy csak úgy beengeded őket, miközben pucérkodsz? - lépett közelebb.
- Egyrészt nem is vagyok pucér. Màsrészt, azt hittem Matt jön majd.
- És hagyod a buzinak, hogy kukkoljon? - kérdezte elképedve ?
- Nem hiszem, hogy annak a "buzinak" -emeltem ki nagy hangsúllyal - bármilyen szándéka lenne, hogy engem kukkoljon. Akkor sem állna fel rám, ha elképzelné, hogy Te vagyok.
VOUS LISEZ
Bajkeverők (+18)
Roman d'amour- Azt hittem, a rosszfiúk nem lesznek szerelmesek. - Én is. - Ő csak bajt csinál, nem szerelmet.
