Bajkeverők (+18)

part 17

Nem láttam semmit.
Olyan hülyén éreztem volna magam, ha nem lettem volna részeg, ebben biztos voltam.

Matt egyik kölcsönvett sálját kötöttem a szememre, és hogy őszinte legyek nem is jutott eszembe, hogy leskelődjek. Pedig akartam, de valahogy az, hogy nem akarta, hogy lássam, olyan izgalommal töltött el, hogy nem is igazán koncentráltam erre.

Csak az az egy idegesített, hogy mi van, ha más sétál pont erre .
A harmadik emeleti lépcső mellett álltam, ahol irta, hogy találkozzunk. Ide senki sem járt fel, főleg, hogy kb hajnali négy volt. A normális emberek ilyenkor már rég aludtak.

Pontosan..

Nem vagyok normális.

Lépteket hallottam. Halk.. Lassú..
Mintha direkt húzni akarta volna az idegeimet.
Aztán éreztem, hogy végig simít az arcomon. Éreztem, hogy mennyire melegek az ujjai, és belehajtottam a fejem a tenyerébe. Kezeimet a másik kezével hátul össze fogta, majd óvatosan a falnak döntött.
Hüvelykujja végigsimított a számon.
- Mintha, minden percét élveznéd..- suttogtam.
- Azt teszem. - elváltoztatta a hangját? Komolyan ? Vagy csak én vagyok ennyire részeg?

Nyelvével végigsimított a nyakamon. Annyira szexi volt, és annyira biztos.
Mintha tudta volna, hogy mire is vágyik egy részeg egyetemista kis hülye liba ... én.
Óvatosan haladt felfelé, míg a fülemhez nem ért. Megharapta.

Felnyögtem. Normális esetben a számhoz kaptam volna, de most csak remèltem, hogy senki sem hallotta.
- Had érintselek meg.- suttogtam vágyakozva.
-Ha eleresztelek, megtudod ki vagyok.

Abban a pillanatban, ahogy kimondta, lecsapott a számra, és megcsókolt.
Eleresztette a kezemet és kezeibe fogta az arcomat. Ajka puha volt.
Csókolt.
Szenvedélyes volt, és édes. Nyelve már a számba volt, nem bírtam tovább. De ahelyett, hogy levettem volna a sálamat, inkább a vállaiba kapaszkodtam.

Lehet, hogy túl sok volt a tequila..ugyanis lefelé csúsztam a fal mentén.

Valami puhán feküdtem, mikor felkeltem.
Matt szobájában voltam az ágyon. Ő a laptopján gépelt valamit.

- Jééézusom. -fejbe csaptam magam.- Olyat álmodtam, hogy össze sírod magad!-nevettem.
- A megmentő herceged csókjáról ? -kérdezett vissza érzelem mentes hangon. Koncentrált.
Pár másodperc múlva leütötte az entert, aztán felém nézett.

- Az nem álom volt...
Összezavarodottan néztem rá. De ha Matt tud róla, akkor azt is tudja, hogy:
- Ki volt az?
- Az ajtó előtt feküdtél, mikor megtaláltalak. Azt hittem, tudod ki volt, mert a sál már nem volt a szemeden.

- NEEE!- bebújtam a takaró alá.- Volt rá lehetőségem, hogy megtudjam ki az, erre az alvás fontosabb volt???
- Figyelj. Leugrom egy kis füzetért a városba. Addig vehetnél pár lazacos szendót a büfében.

Lenn álltam sorban a kisbüfé mellett. Elég hosszú volt a sor.
Valaki meglökött hátulról.

- Aud? - Chris nézett vissza rám, a Colgate mosolyával.
- Szia.- egyszerre jöttek fel bennem a keserű emlékek.
Hogy képes voltam otthagyni szegényt, a seggfejért. Nagyot sóhajtottam, majd visszamosolyogtam.
Egész jól elbeszélgettünk, míg Chris háta mögött fel nem tűnt Evan.

Rá bámultam. Tudom, hogy észrevett. Arcán apró mosoly látszott, majd tovább sétált.
Mekkora seggfej!!

-Hallottam a bunyóról tegnap.-nézett rám Chris. - Evan majdnem repült. Aztán az apja felhívta az igazgatót, és ejtették az ügyet.
-Hmm.- motyogtam. - Dillan se jön 2 hónapig.
- Értem.

Már csak 2 ember állt előttünk, mikor Chris nekem szegezte a kérdést, amire számítottam, de mégis meglepett.
- Azthittem együtt vagytok. Vagy nem miatta ejtettél ?
- Nem vagyunk együtt.- jelentettem ki. Evanre néztem, aki a bolt végében ácsorgott, az automata előtt.

Gondolkodtam rajta, hogy mennyire lenne jó ötlet elmondani Chrisnek, hogy más lányba szerelmes és közben velem játszadozott.
Aztán végül elvetettem az ötletet.
- Kiváncsi lennék, mi volt a verekedés oka.-mormogta, majd vállamra tette a kezét, és puszit nyomott a fejemre.- Csak azért jöttem, hogy köszönjek Aud, majd találkozunk órán.

Az ajtóból, még integetett, aztán kisétalt a büféből.

Megvettem a szendvicseket, aztán lassan sétáltam vissza Matt szobájába.
Felrezzent a telefonom.

"Élveztem a tegnap estét! Imádom, hogy nem tudod ki vagyok .."

Totálisan elvörösödtem. Végigpergett a csókunk az agyamban, és az, hogy elájultam a végén.
Kezeimbe temettem az arcomat.

Ekkor valaki kikapta a telefont a kezemből, majd hangosan felolvasta az smst.
- Élveztem a csókodat? Hmm. Elég hamar túlteszed magad a dolgokon Királylány. -suttogta a fülembe Evan.

Senki sem volt a folyosón. És ezt ő is észrevette.
Egyik kezével a telefonomat fogta, a másikkal pedig az állkapcsomat.
Apró csókot nyomott a nyakamra, majd elmosolyodott.
Eltoltam a kezét.
- Mégis mit képzelsz magadról? Add vissza a telefonomat.-csattantam fel.

Közben azt kivántam, bárcsak valaki megnyitná a padlot, hogy beleessek egy hatalmas lyukba, és soha többé ne kelljen vele szembenéznem.
Ahogy a szája a nyakamhoz ért, az összes emlékem feljött. Ott úszott előttem a kép, amikor az ágyán feküdtem, amikor a szobámban voltunk, amikor utánam jött a könyvtárba.
És mégis úgy éreztem, hogy nem utálom annyira, mint amennyire kéne.
Még ha van valaki más is...még ha soha nem volt semmi több, játszadozásnál, én akkor is élveztem.
De egy seggfej volt. Egy idióta, arrogáns, idegesítően jóképű és szexi seggfej ..

Megráztam a fejem, kivettem a kezéből a telefonom, és elsétáltam.

Míg vissza értem Matt szobájába, azon gondolkodtam, amit mondott.
Tényleg ennyire könnyen továbblépek?
De amúgy meg mi joga van megkérdezni, mikor ő az, aki játszadozott velem. A kurva életbe.
Ledőltem az ágyon.

Mig Matt nem ért vissza azon gondolkodtam, vajon ki lehet a srác, aki tetteti az idegent, a hülye kis tündérmeséjével.
Nálam volt a telefonja, a kabátja, és a kézírása.
Ezzel már csak tudnék kezdeni valamit.

Hasra fordultam, és elővettem a telefonomat.
Mégis mi a francot kéne visszaírnom.
Túl könnyen lépnék túl ? Dehát azt mondják, pasin túllenni csak pasival lehet...

Felálltam, és a tükör elé léptem. Magamat bámultam.
Nem éreztem úgy, hogy bármi rosszat tettem volna.
- Végülis nem én vagyok az, aki minden lányt megbaszott az egyetemen! -suttogtam.
- Háááááát ! Elég érdekes lenne babám.-  Matt letette a laptopját az asztalra, majd leült a székbe.
- Nesze . - nekem vágott egy doboz cigit, majd bekapcsolta a laptopját.

Rágyújtottam, majd odanyújtottam neki a telefonom, majd válaszra várva mélyet szívtam a cigiből.

- Most akkor, felhatalmazol, hogy visszaírjak mr.hősszerelmesnek?
Bólintottam.

Visszaadta a telefont.

" Találkozzunk megint, és úgyis kitalálom."

Majdnem kiesett a telefon a kezemből.
- Ebbe nem egyeztem bele! - motyogtam.
Azután, hogy elájultam a padlón, es ráadásul részeg is voltam, mint a szemét.. Nos érdekes lenne szembenézni vele.
- Felhatalmaztál. Na mindegy is . Hol a kajám ?

Az ágyon beszélgettünk, miután megettük a szendvicseket. Épp annak a  történetnek közepén volt, amikor is Ian a foci csapat csatárja hívta el randizni,  fizika után.

- És ott álltam, komolyan mondom.. A nyálam majdnem kifolyt a számból, olyan helyes volt. Nem láttam mást csak a kockákat, a pólója alatt.
És amikor kimondta, hogy nincs e kedvem meginni egy Cosmopolitan koktált... Hát majdnem lefordultam a lábamról. Bokaficam ide vagy oda.- nevetett.
Újabb sms jött.

"Az úgy nem vicces. Tudod, szeretem, ha azt hiszed, nem ismersz ."