-Invito varázspálca.
- kezd el hadonászni Fred a botjával. Na jó ez már tényleg nagyon hülyén hangzik. Egy ideig várunk már majdnem mondanám is Frednek "Bocs haver ez most nem sikerült". De ekkor mind a ketten meg hallunk egy suhogást. Már épp körül néznék mikor Fred fájdalmasan feljajdult
-Mit csinálsz te idióta.
-ő a csak a fejét vakargatja és a földet nézni maga elött. Végig figyelem az arcát ezért meglátam a szemében ahogy megtalálja amit kereset mielött a földre vetődött hogy felvegye
- tessék itt a pálcád.
- ránézek a botra majd Fredre. Majd ismét, a botra és megint Fredre. Oda trapolok a fiúhoz és kikapom a kezéből az ágat.
-Bunkó!
-mondom és hátrébb lököm. Ő csak döbbenten néz rám. Még akkor is érzem a tekintetét a hátamon amikor már bent vagyok az épületbe. Az egész folyosó kivan halva mivel már rég elkezdödtek az órák. Elindulok a sötét varázslatok kivédésére mikor a csengő megszólal és a gyerekek kiáramlanak a termekből. Megpróbálok kihúzodni a folyosó szélére hogy ne tudjon elsodorni a hatalmas emer áradat. Míg én megpróbáltam megvalósítani a tervemet addig valaki megfogta a taláromat es rángatni kezdett a tömegen át. Már épp csaptam volna egyett hátra mikor észre vettem hogy már nem vagyok abba a hülye tömegben. Lassan megfordultam és egy torzomborz rövid vörös hajjal talákoztam. Aztán megnyugvásomra a háta mögül kikukantotak a többiek is.
-Rovénaaa
-kiált fel Hermione ahogy meglátt és szorosan megölel. Talán már túlságosan is.
-Oké oké elég volt ebből a nagy szeretet kimutatásból.
-mondom és nagy nehezen de eltolom magamtól a lányt majd oda fordulok asszem Ron felé.
-Azt hittem más vagy.
-mondom póker arccal a fiú szemébe. Ő erre úgy megdöbbent hogy egy mukot se tudod szólni.
-Szia Harry-köszönök neki is mikor elém lép.
-miért vagy ilyen letört?
-kérdezem meg amikor szembe találkozom fancsali ábrázatával.
-Tudod SKV-n Lupin mumust hozott és Harrynek nem engedte hogy kiáljon ellene.
- szól bele egyből Hermione akinek beszéd közben a haja ide oda lengett és a fele már a számban volt. Megpróbáltam halkan köpködéssel eltávolítani azt ami nem oda való de nem nagy sikerrel.
- igen és az volt a legnagyobb hogy mielött Lupin közbe lépett Harry egy dementort látott.
- kotyogta ki Ron mire Harry akkorát csapott a barátjára hogy még én is összerezzentem.
- azt még értem hogy Lupin miért lépett közbe.
-mondom és mikor már mindannyian megkérdezték volna egyszere ugyanazt elcsititottam őket.
-De hogy te egy dementortól félsz a legjobban az valahogy nem tiszta.
- erre mind a hárman úgy néztek rám mint egy bolondra. Nem bírtam tovább és hangos nevetésbe kezdtem. A nagy kacagás közepette már talán túl későn vettem észre a folyósóra éppen beforduló Fred Weasley. A nevetést azonnal abba hagytam majd egy gyors köszönéssel elbúcsúsztam az eddigi beszélgető társaimtól és örült futásba kezdtem.
YOU ARE READING
A Dementor Lány(HP. Ff.)
FanfictionNem változtathatjuk meg a mútúnkat és gyakran a jelenünket sem. Megprobálhatjuk úgy csinálni a dolgokat hogy az akkori szemmel jó legyen. De ez nagyon nehéz ha közben ott van az a könyebbik út. Én csak ő miatta vagyok ezen az úton. Fred Weasley mia...