A Dementor Lány(HP. Ff.)

37.

Evan Rosier. Arogáns pökhendi és halálfaló jelölt. És én még segítek is neki. Itt ülünk a könyvtárba és Lucius titkos könyveit lapozgatjuk.
     -Mi a kedvenc színed?
     -ó igen a legrosszabb hogy ő pedig csak ismerkedni akart.
     -Ha azt mondom hogy a szivárvány békénhagysz?
     -nézek fel már kínlódva. Ő erre hangosan felnevetett mint az úgy utobbi egy órában szinte minden percben.
     -Nem tudnál egy kicsit komolyabb lenni?
     -veszítem el a józanságom és leüvöltöm a fejét.
     -Nyugi Gyönyörűm ennyire azért nem idegesítelek ugye?
     -kédezi miközben rángatni kezdi a szemöldökét. Az agyam jobbik fele ami  akkor keletkezett amikor Freddel találkoztam felmonta a szolgálatot és betoppant a régi elmebeteg Rovéna. Egy kecses csukló mozdulattal sóbálvány változtattam a fiút aki így a földön végezte. Felálok a székről ahol eddig kényelmesen ültem majd legugoltam hozzá és az arcába vigyorogtam
     -Ne nevezz így többet
    -mondom könyedén mejd felállok és szimplán tökön rúgom. Igaz most nem érzi de mikor majd lekopik róla az átkom sírhat a családi ékszer miatt. Ekkor Chili berepült az ablakon egy levéllel a csőrében amitől izgatotság lesz úrrá rajtam. Tegnap elküldtem a Frednek szánt levelet a madárral így már reménykedhetek a válaszban. Gyorsan kikapom a csőréből mire megis sértödik és befészkeli magát Evan kis Evanjára. Majdem felnevettem de inkább neki láttam az olvasásnak.

Kedves R!

Nem értem most miért kezdem így mikor sosem tetük még de olyan hülyén néz ki hogy a levél elején csak egy betű van. És egyébként tudom hogy megtudod magad védeni.  Talán a világon ez az a dolog amiben a legbiztosabb vagyok. Kivéve azt hogy Georgal ikrek vagyunk. Az elég szembe tűnő nem? És még hogy az a patkány lyuk lenne a palota. Akkor mi a Roxfort? Ezen gondolkozz el kérlek érdekel a válszod.

Fred

Sóhajtok egyet majd leteszem a levelet. Mivel én még akkor születem amikor a nőket lenézték jól eset annak a sötét lelkemnek hogy Fredet érdekli a véleményem.
      -Hú te nagyon szerelmes lehetsz.
     -hallom meg Evan hangját majd már csak a kiáltozását és a csúnya de annál inkább változatos káromkodása. Nem tudtam ebben a pillanatban mosolyogni a szenvedésén mert lehet hogy igaza van. Talán tényleg bele szeretem volna Fred Weasleybe?