Élet a Hanlimban

4.Rész

Yoonji szemszöge~

Egész este azon járt az eszem, miként tudnám megkedveltetni Kookkal a bátyám. A meséimnek hála (hehe) nem igazán kedveli. Talán egy közös bowling? Hm...nem rossz ötlet. Holnap felhozom az ötletet nekik.

~Reggel~

Yoongi szitkozódását hallgatva kávézgattam a konyhába. Közöltem vele a délutáni programot, szóval most készülődik.
Megelégeltem a bénázását, és a segítségére siettem.
-Mi a probléma? - kérdezem neki támaszkodna az ajtókeretnek.
-Nem tudom mit vegyek fel. Milyen stílus tetszik neki? Laza? Elegáns? Sportos? Buzis?
-Minek válogatsz, ha úgyis egyenruhába jössz suliba? Akkor meg nem mindegy?
-Basszus tényleg. Teljesen becsavarodtam. - Leült az ágyra egy sóhajtás kíséretébe.
-Látom. Viszont a káromkodást hanyagold, engem is mindig lebasz miatta.
-Megpróbálom...

Most kivételesen nem ignorált a buszon. Úgy tűnik tényleg szerelmes, és mindent megtenne a választottjáért. Milyen kis cuki. Na jó, azért nem.

A sulihoz érve, elszívtam egy szál cigit, elvégre a rutint nem szabad megtörni.
Miután ez megtörtént jó testvérekhez híven, egymás mellett ballagtunk be. A terembe mindenki szeme ránkszegeződött, de egyikünk se foglalkozott vele különösebben. Barátomat üdvözlésképp megöleltem, majd helyet foglaltam.
-Szóval - kezdtem bele - délután bowlingozni megyünk Yoongiékkal. Választási lehetőséged nincs, nemleges választ nem fogadok el és ellenkezned is felesleges.
-Csoda, hogy tájékoztatsz róla.. Egyébként nem úgy volt, hogy utáljátok egymást?
-Vedd úgy, hogy javítunk a kapcsolatunkon.
-És nekem akkor miért is kell menni?
-Mert a tiéteken is.

Ez után nem szóltunk egymáshoz, az órára koncentráltunk. Rám is fért, mert az angol nem az erősségem. Muszáj leszek rágyúrni.

Egész nap lesett a tegnapi béka gyerek. Nem hiszem el, hogy lehet valaki ilyen értetlen. Szerintem elég érthetően fogalmaztam, na mindegy... Majd délután elintézem. Mondjuk véletlenül a lábára ejtem a golyót.

~Iskola után~

Már vagy 10 perce várjuk Kookkal a többieket, de úgy látszik ők ennyire ráérnek.
Fél óra késés után végre megjelentek.
-Bocs a késésért. - mondta bátyám lazán. Hogy az a...
-Remélem meghalt valaki.
-Az én hibám. Sajnálom Noona. - bűnbánóan meghajolt az ezekszerint nálam fiatalabb fiú. - Taehyung vagyok.
-Semmi baj. Reméltem, hogy szétrughatom valaki seggét, de bűn lenne téged bántani. Most viszont induljunk mielőtt meggondoljuk magunkat, és inkább hazamegyünk animemaratont tartani. Ugye? - néztem Kookiera, aki csak egyetértően bólogatott.

Út közben a többiek is bemutatkoztak. Megtudtam, hogy a ronda békát Jiminnek hívják. Szerintem az én elnevezésem jobban illik hozzá. A két legértelmesebb Namjoon és Jin. Ők még szimpatikusak is voltak. Az egész úton vigyorgó srác Hoseok, aki mint megtudtam Taehyunggal jár. Eléggé meglepett ez az információ, nem is néztem volna ki belőlük. Viszont nagyon aranyosak együtt.

A pálya kibérlése után jött a probléma. A csapat elosztása. Egy kisebb vita alakult kis. Hobi mindenképp Taeval akart lenni és fordítva is. Nyunyu velem, de Suga meg vele.
-Mi lenne, ha kisorsolnánk a neveket? -vetette fel az ötletett a legidősebb, és ezek szerint a legokosabb is. Gondolhattunk volna erre előbb is.
Kitéptem egy lapot az angol füzetemből -muhahaha ezt neked - és felírtam mindenki nevét egy cetlire. Abba mindenki egyetértett, hogy Yoongi és én nem lehetünk egy csapatban, különben vér folyna, így mi ketten húztunk.
Én kezdtem, mert hogy én vagyok a lány. Hallatlan, elvégre ez már a 21. század.
Az én csapatom lett végül Jungkook, Jin és ronda béka. A többiek értelemszerűen a másik csapat tagjai.

Izgalmas játéknak nézünk elébe, az biztos