Forró nyár

XI. Fejezet

Nam szobája felé lépkedtem... Úr istenem.. Hányingerem van. Tuti hogy kínos helyzetbe fogom hozni magam... Elértem az ajtóhoz... Nagy levegőt vettem...
,,Gyerünk, Jin... Menni fog."
Ezt kántáltam magamban... Lenyomtam a kilincset, és beléptem... Namjoon épp a fürdőszobájából lépett ki. Ágyékát egy törölköző takarta csupán... Vizes barna hajtincsei enyhén tapadtak homlokára a víz hatására. A fantáziám pedig már be is indult... Meg kellene tanulnom kezelni... De nem megy...

-Gyere be nyugodtan. Köszi, hogy nem fejetettél el. -mosolygott rám gyengéden.
Ha tudná, hogy őt soha nem tudnám elfelejteni..

-Nincs mit, Nam. Tudod, szívesen segítek.. -mosolyogtam.

-Felveszek egy alsót, te addig nézz szét a ruháim közt, ha gondolod..-mondta, és ezzel vissza is ment a fürdőbe.

A szekrényéhez lépkedtem. Arra gondoltam, egy sötét kék ing, és egy fekete közepesen feszülő farmer jó összeállítás. Monnienak úgyis van egy szürke converse cipője. Még találtam egy fehér csokor nyakkendőt, és végeztem is. Ebben az összeállításban aféle ,,Gentleman" kinézete lesz. Szerelmem, mintha csak a végszóra várt volna, amint letettem az utolsó ruhadarabot, kilépett a fürdőből, egy szár fekete boxer alsóban... Imádkoztam, hogy ne maradjon tátva a szám.

-Sikerült össze szedni valamit? -mosolyogott rám.

-Igen. Az ágyra tettem mindent.

A leterített ruha darabokhoz lépkedett és mindent felvett. Csodálatosan nézett ki... Már csak a fekér csokor nyakkendő volt hátra...

-Öhm... Jin...?

-Igen? -mosolyogtam, hisz tudam hogy nem bírja bekötni.

-Segítenél bekötni? -mosolygott kínosan.

-Persze persze. -közelebb léptem... Alig pár centiméter választotta el a testünket egymástól... A nyaka mögé nyúltam, behajtottam a gallérja alá az anyagot, előre vezettem, és bekötöttem...
-Köszönöm... -mosolygott rám...
-Nincs mit, Namjoon...
Ez után Hope rohant be a szobába, mondván hogy haladjunk mert mindenki kész van már. Sietve, de elindultunk heten a karaoke bár felé.