Forró nyár

XVII. Fejezet

Kb. 20 perces autózás után végre haza értünk. Gyors kipattantam a kocsiból, kinyitottam a lakást, és szélsebesen befutottam a szobámba. Nem hinném hogy feltűnő lett volna a kis akcióm, de már nem is érdekel. Egy nyújtózást követően rádőltem az ágyamra. Ez akkor lett volna egy tökéletesen filmbe illő pillanat, ha az ágyamon pihe-puha matrac lenne.. de mivel francia ágyam van, ezért nem volt a legkellemesebb a landolás. De ezen a napon mi is volt kellemes? Ja igen.. Suga törődése, ahogy megfogta a kezemet, és megölelt.

-Ahj.. JUNGKOOK mikre gondolsz??? Suga nemrég Namjoon-hoz volt odatapadva.. ne számíts a szeretetére..

Ahogy ezt kimondtam, egyrészt rájöttem hogy nem normális ha magamban beszélek, másrészt ha Sugara gondolok minden egyes percben, akkor csak nehezebb lesz a helyzetem. De úgy beleszerettem. Az elején még hinni sem tudtam ,hogy én nem hetero vagyok.. de bármi legyen a tét, érte mindent feláldoznék.

-Mert szerelmes vagyok beléd Min Yoongi!!

Ahogy ezt kimondtam.. hatalmas könnyek hagyták el a szemem. Nem bírtam ki, hogy ne sírjak. Nem ment... abban a pillanatban mikor kicsit felhajtottam a fejem, arra lettem figyelmes hogy nem vagyok egyedül. A szívem a torkomban dobogott, elkapott a hányinger, és félelemmel voltam teli. Nem mertem megfordulni.. túl gyáva vagyok. Mi van ha pont Ő áll mögöttem?? Akkor mit mondok neki??
Én csak ültem, szépen csendben a padlón. Éreztem hogy az a valaki egyre közelebb jön felém, majd odahajol a fülemhez.

- Máskor ne ordíts, meghallhatják a többiek. Szerencséd hogy mindenki alszik csak én nem.

Ohh.. az én drága barátom. Már minden járt a fejemben, csak Ő nem... Taehyung..

- Tae.. tudod mennyire féltem hogy más van mögöttem? -mondtam, miközben könnyeimet töröltem le.

- Jungkook. Nem vagyok jó barát?

- Hogy mi? Ezt miből gondolod? Te vagy a legjobb barátom! Honnan veszed ezt?
Na erre nem számítottam! Miért kérdez ilyeneket?