A Maffiában

４．ｆｅｊｅｚｅｔ

.....de Adam kicsavarta a kezéből és elgáncsolta.

-Te normális vagy?-kiabálta Adam.

-Persze megint én vagyok a rossz ugye!?

-Te akartad lelőni te idióta!

-Csak megfélemlítésnek szántam.

-Akkor bediliztél haver!

Adam Wean szemszöge:

Nagy puffanást hallottam. Harley összeesett. Nem hiszem el ha a rohadék miatt baja esett megölöm Zedet. Zoé oda ment hozzá és megpróbálta felkelteni, de semmi.

-Beviszem az orvosi szobába.

-Segítek.-mondta Zoé.

-Veled meg még beszélek Zed- ezzel ott hagytam és Zoéval elvittük Harleyt. Hogy lehet valaki ennyire gyors haragú és indulatos? Még ,hogy elakarja venni tőlem Harleyt az majd megnézem. Viszont remélem semmi baja nem esett Harleynak. Oda értünk és letettem a fehér ágyra. Amíg elmegyek megkeresni Dr.Leet addig Zoé itt marad vele. A Doktor éppen egy pácienset vizsgált de mondtam neki ,hogy fontos .Ott hagyta és már jött is.

-Még meg vizsgálom a hölgyet addig kérem menjenek ki.

-Rendben.-kimentünk az ajtón.

-Zoé te tudod mi baja lehet?-sóhajtott egyet.

-Miért érdekel?

-Mert sz... szeretném meg tudni. Fontos feladata lesz.-Ezt majd nem jól el csesztem.

-Aha. Tudod nagyon nehéz élete volt és ez sem segít benne. Nagyon-Az utolsó szót már alig hallottam.

-Ezt ,hogy érted?

-Majd ő elmondja ha akarja de egyet véss az eszedbe! Ha valaki még egyszer bántja vagy valakit aki közel áll hozzá akkor Harley vagy összeomlik és a fájdalomba bele hal vagy pedig azt a dühöt nem lehet megfékezni amit érezni fog. Ha viszont mindkettő megtörténik senki sem éli túl. Hidd el én már láttam.-Nem tudok szóhoz jutni. Mi lesz itt ha Zed még is elcsavarja a fejét? Nem azt nem engedem. És meg kellene tudnom róla egy-két dolgot. Kinyílt az ajtó és Dr.Lee kijött.

-Hogy van?

-A kis hölgy jelenleg alszik és nem tanácsos felébreszteni. Amiért elájult az ,azért volt mert lement a vércukra és túlhajszolta magát. Ráadásul nagy halál félelme lehetett . Ez a test egyik önvédelmi reakciója. Ez a jobbik eset a rosszabbik a kóma.

-Megölöm Zedet! -Azzal a lendülettel elmentem és ott hagytam őket. Kerestem minden fele . A fő épületben,az irodákban,a hekkereknél, az edző termekben és a fegyver raktárakban is.
Sehol hol a nyavalyába lehet? Na mindegy inkább vissza kellene mennem Harleyhoz.

Harley szemszöge:

-Szia Harley!

-Szia Harry!-oda jött majd megcsókolt és sejtelmesen vigyorgott.

-Miért vigyorogsz így?-kérdeztem nevetve.

-Majd meg tudod.

-Rendben. -megfogta a kezem és elkezdtünk sétálni.

-Hova megyünk?

-Sose fogysz ki a kérdésekből?

-Kíváncsi egy természetem van de ezt te is tudod.

-Aha. De hozzám megyünk.

-És mit csinálunk?-kicsit cukkolni szeretném.

-Majd meglátod.-nem árult el többet.

-Rendben.

Egy kis séta után ami kb.10 perc volt megérkeztünk. Felmentünk a lifttel majd kinyitotta előttem az ajtót.
Szeretek itt lenni, mert tágas és csak az övé. Férfi barlang ahova csak is én tehetem be a lábam ,mint nő.
Elfordította a kulcsot a zárban.

-Minek zártad be?-kérdeztem semmit se sejtve.

-Nehogy megszökj.

-Miért szöknék meg te butus?

-Nem tudom.

Ekkor oda jött hozzám és durván megcsókolt. Eddig mindig gyengéd volt. Lassan haladt lefele a nyakamon
Néhol megszívta.

-Harry hagyd abba kérlek!-nem hagyta abba sőt akkorát szívott ,hogy biztosan nyoma marad.

-Harry!

-Nyugi bogaram!-ellöktem volna ha nem fogja meg a csuklóm és magához nem ránt.
-Szóval így játszunk?

-Engedj el Harry!

-Nem tudod milyen régóta várok rád?
El se tudod képzelni.

-Harry kérlek ne!-Ne ne ne!!-Megfogott majd elkezdett vinni az ágy felé. Rádobott. Elkezdtem sírni.

-Mi van bogaram már nem tetszem?

-Nem !!-üvöltöttem a képébe.

-Akkor nekem se.-és bele ütött a hasamba.Elkezdtem köhögni és levegőért kapkodtam.

-Fájt cicuskám?

-C-cicuska a büdös anyád!-Elkezdtem kapálózni. Rúgni ,ütni ,karmolni harapni mindent amit lehet. De ettől csak mérgesebb lett. Hozzá kötözte a karomat az ágyhoz. Még jobban sírtam. Kiabáltam ahogy a torkomon kifért de senki nem hallotta.

-Segítség ,segítsen valaki!!-ököllel arcon vágott. Annyi gyomorszájba ütést és fejre mért csapást kaptam ,hogy már az ájulás szélén álltam. Ekkor leöntött egy pohár vízzel.

-El ne aludj most jön még csak a móka!

-Ne !!!hagyjál békén!!

Ekkor hirtelen két kar között ébredtem. Ez álom volt? Egy álom egy valóság hű álom. Még egyszer nem éltem volna túl. Nem igazán láttam ebben a fényben . Idő kellett ,hogy a szemem hozzá szokjon a vakító fényhez. Zoé és Adam karjaiban ébredtem vagy is riadtam fel.

-Harley? Jól vagy ? Nincs bajod?-kérdezte Adam.

-Nincs miért?-szipogtam.

-Mert rángatóztál és azt kiabáltad sírva ,hogy hagyj békén!!-és tényleg csupa vizes vagyok a sok sírástól.

-Én csak rosszat álmodtam.

-Inkább olyan volt mintha az életedért küzdenél.-mert akkor ez volt a tét.

-Mindegy-töröltem le a könnyeket a szememről.

𝓘𝓵𝓭𝓲𝓴𝓸