14.fejezet

1.8K 84 5
                                        


-Hallgatlak.

-Hát láttam az erdőben egy kis házat. Mi lenne ha oda mennénk egy időre.

-Amíg kitaláljuk mi lesz nekem meg felel.

-Rendben.-karon ragadott és elindultunk. Fél óra elteltével ott voltunk a háznál. Bementünk. Takaros volt de tetszett. Egy kis konyha ahol éppen ,hogy egy ember elfért és egy szoba. Meg egy fürdő. A ház közepén pedig egy asztal.

-Nekem tetszik.-mondtam ki a nyilván valót.

-Akkor jó. Viszont én szeretnék lefeküdni.

-Csak nyugodtan majd addig körül nézek.

-Oké-majd elment.Kimentem és ott ült a tornácon a róka.

-Hát te mit keresel itt?-nem válaszolt miért is tette volna?

Elindult én pedig követtem. Hogy hova? Nem tudom. De elvezetett egy forráshoz. Mellette pedig áfonya bokrok voltak.

-Köszönöm -mondtam majd megakartam simogatni. Felmordult.
Most megint van valaki mögöttem?
Megfordultam.

-Apa?-majd egy tompa ütés és elnyel a sötétség.

Egy idegen szobában ébredtem . A falak sötétkékek voltak. Két ajtó nyílt innen. Felálltam de meg is szédültem. Ekkor nyílt ki az ajtó mielőtt eleshettem volna valaki megfogott.

-A-adam?-válasz nem jött csak megcsókolt.

-Mit művelsz!?-akadtam ki majd ellöktem magam mellől.

-Apád azt mondta vigyázzak rád de lehet , hogy eljátszadozhatnák úgy is házon kívül van.

-Te nem vagy normális ,segítség!!

ADAM WEAN SZEMSZÖGE:

Miután Harley és az apja elmentek
Minket bedobtak egy cellába. Milyen ironikus pár nappal ez előtt én kínoztam meg itt egy embert most meg majd engem fognak.
A sors vissza vág.
Bejött egy nő fehér doktori ruhában.

-Mit akar?-kérdeztem de nem válaszolt. Felrángatott majd egy pisztolyt nyomott a hasamba .

-Ha nem engedelmeskedsz át lyukasztom a beleidet.-bólintottam elvitt apám irodájába vagy is volt irodájába.

-Bele kell szállnod a gépbe kitörli az emlékeidet és újakat kreál.

-De miért?

-Túl tehetséges vagy ahhoz ,hogy meghalj.-két fickó bele tett .

Belülről fehér volt két oldalon fényes vezetékek futottak bégig a falon. Egy átlátszó üveg fedte a fejemnél a részt a többi mind színezett üveg volt.
Egy nagy brümmögés és úgy érzetem a fejem ketté hasad. Fájt égetett mintha a bőrömet nyúznák. Felordítottam fájdalmamban . Hirtelen nem voltak gondolataim. Nem volt semmi a fejemben csak nagy üresség. A következő pillanatban pedig mintha csak egy futószalag lenne pergett le az életem minden mozzanata. Aztán se kép se hang. A sötétség elnyelt de mielőtt beszippantott volna egy kép ott maradt nem tűnt el. HARLEY MOSOLYGÓS ARCA.

Fuldokolva keltem fel . Valaki fojtogatott. Kinyitottam a szemem.
Ki ez a srác? Fekete haj zöldeskék szem.

-Hol van Harley mit műveltél vele?

- N - Ne - m t - t u d - om mi - ről besz -szélsz.

-Ha megölted én is megöllek de akkor nem lesz könyörület!

-Engedj el!!

-Mi lesz ha nem?

-Ez.-megfogtam a kezét majd kicsavartam. Felordított de nem érdekel meg kell keresnem Harley. Nem tudom mi van velem olyan vágyat érzek iránta mint senki iránt eddig. Ő az egyetlen biztos pont az életemben. Mi történhetett?
A fiút ájultig vertem de még él.
Bementem mindegyik szobába majd az egyikben megtaláltam őt. Éppen próbált felkelni de megszédült, még időben kaptam el.

A vágy felülkerekedett rajtam és megcsókoltam. Ő ellökött de már rég nem én irányítok.

HARLEY SZEMSZÖGE:

Neki nyomott a falnak majd elkezdte csókolgatni a nyakam. A vágy csak úgy tombolt érintéseiben.

-Kérlek Adam hagyd abba!-mondtam segélykérően de ő nem hagyta abba.
Kiszívta a nyakamat.

-Segítség segítség!!-kiabáltam.

Hirtelen apa rontott be a helységbe kezében egy pisztollyal. Sírtam bőgtem nem akarom nem nem nem.

A pisztoly elsült de nem Adamet találta célba hanem.......


𝓘𝓵𝓭𝓲𝓴𝓸












A MaffiábanWhere stories live. Discover now