Másnap reggel arra keltem, hogy fázok. Amint kinyitottam a szemem, azt vettem észre, hogy az út kellős közepén fekszek. Lassan felkászálódtam és elindultam hazafelé...
--------------------
-Szia!-rohan felém Bella ahogyan a sulihoz érek.
-Szia!-köszönök vissza, majd megölelem.
-Szarul nézel ki.-húzza el a száját.
-Szarul is érzem magam...-mondom. Éppen kérdezné, hogy miért, de hirtelen meglátjuk ahogyan Chris éppen egy srácot ver. Szegény fiú már nincs is magánál, de a barátom még mindig üti.
-Te Jézusom...Ennek elmentek otthonról????-hitetlenkedik Bell. Christian felénk kapja a fejét, majd még egyet rúg a srácba, aztán idegesen betrappol a suliba. Szó nélkül utána sietek, és behúzom a suli raktárába.
-Mit akarsz??-sziszeg rám összeszorított fogakkal.
-Mi volt ez? Miért verted szét azt a srácot?? Hm???!-kiabálok rá.
-Semmi közöd hozzá!-mondja, majd halkan hozzáteszi.-És hozzám sem...
Tényleg ezt mondta??? Rendben...
-Jólvan. Ha ezt akarod?!-összeszorítom a szemeimet, aztán kirohanok a raktár helyiségből. Bemegyek a termembe, ahol egyből letámad Bell.
-Hallod te hova tűntél?-néz rám kérdőn, de nem tudok megszólalni. Folyton Chris-en kattog az agyam. Mit kellett volna máshogyan csinálnom?? Ha egyszer nem vagyok meleg...akkor értse már meg, hogy nem akarok semmit vele! Így csak összezavart...
-MII??? MIVAN??-kerekednek ki Bella szemei.-Te...Uristen...
-Mivan már?-kérdezek rá kiborulásának okára.
-Te és Chris...?-bazki! Kimondtam amit gondoltam??? A francba már! Most mit mondjak? Bassza meg...
-Nem!-kiáltottam el magam hevesen dobogó szívvel.
-De azt mondtad, hogy...-nem fejezhette be, mert befogtam a száját.
-Shhh!-szóltam rá. Bólintott egyet, majd mögém bökött a fejével. Megfordultam és hát persze, ki más is lett volna ott, ha nem Christian? Vajon mennyit hallott?
-Nyugi Dylen. Megértettem.-mondja, aztán már menne is el, de megfogom a kezét. Nem nézek rá, csak erősen tartom. Most megfogom cáfolni az előbbi állításomat...
-Engedj el Dylen...-keresi a szemkontaktusomat, amit meg is talál pár másodperc múlva. Mélyen nézek a szemébe, majd kezem derekára teszem és magamhoz rántom. Ajka az enyémhez ütközik, így egyből csókolni kezdem. Amikor már nincs lefagyva, elkezdi viszonozni. Egy pillanatra kinyitom a szememet és körülnézek. Természetesen azt látom, amire számítottam. Mindenki minket néz tátott szájjal és nagy szemekkel, de mi csak egymással foglalkozunk. Bárcsak mindig ilyen tudnék lenni...ilyen bátor...Sziaaaasztooook! Meghoztam a részt! Sikerült megírnom viszonylag gyorsan... Remélem mindenkinek tetszett! Kérlek komizzatok és vote-oljatok!❤️❤️✨
ESTÁS LEYENDO
Álca mögött /BoyxBoy/
RomanceMindenki csak úgy ismer, hogy: a stréber nyomi. De vajon ismerik a bennem lakozó szörnyet?? Hát persze, hogy nem. Ez az amit a legjobban rejtegetek... A belső szörnyemet... És a múltat, amit nem is olyan régen hagytam magam mögött.. A történet ného...