A Hatake klán [BEFEJEZETT]

Miért tetted ezt?

(Kakashi)

Amikor Iruka-val találkoztam a könyvtárban nagyon fura volt... Én értem, hogy szereti a munkáját meg minden, de valljuk be... A kölykök igen le tudják szívni az ember agyát. Eskü, néha örülök, ha nem kell küldetésekre mennem a csapatommal... Sokszor lefárasztanak. Nem is a harctól fáradok el, hanem attól, hogy mind a hármuk mondanivalójára egyszerre figyeljek és válaszoljak is valahogy... Hát, egy ideig nem lesz gyerekem... Viszont Iruka hazudott, valami más áll a háttérben. Egyszer csak leesett egy könyv a polcról, pontosan onnan, ahol Iruka állt. A könyvnek fehér volt a borítója és, amikor felvettem láttam, hogy fekete betűkkel rá volt írva: „Konoha klánjai". Hm... Végül is... A Hatake-k sokat tettek a faluért, kizárt, hogy nincs benne. Végre! Van időm, hogy kutakodjak egy kicsit a családom után, meg, hogy a kezemben van a könyv... Úgy tűnik – gondolkodtam magamban, miközben kinyitottam a könyvet, - pár éve másolták ezt a könyvet az eredetiről. Nos, hát... vágjunk bele! Leültem egy asztalhoz és elkezdtem lapozni. Lassacskán a H betűhöz értem, de a Hatake név sehol sem volt. Háromszor-négyszer átlapoztam, de sehol sem volt. Ez nekem gyanús... Lehet, hogy a másolok kifelejtették. Nos, ennek csak egy féleképpen járhatok utána... ha az eredetit lapozom át. Micsida szerencse, hogy Konoha sensei-jei nyugodtan elvehetik ezt a könyvet a Hyuuga-któl. Így miután visszatettem ezt a könyvet a helyére, elindultam lefele az alaksorba. Hamar oda értem és észrevettem, hogy az ottani ninja-k döbbenten és félve néznek rám, majd ez az érzés hamar átvált haragosra és dühösre. Igen búnkon szólítottak meg:

- Mit keresel itt Kakashi?

- A könyvért jöttem. – mondtam nyugodtan.

- Minek kell? – kérdezte a másik.

- „Valami nem stimmel? Miért ilyen agresszívek? Jobb, ha valamit kitalálok..." – gondoltam magamban. – Szeretnék kicsit többet tudni a Sharingan-ról...

- Menjen Uchiha Fugaku-san-hoz! – szólalt meg egy harmadik ninja.

- Ö... nem azért az egy húszért, de Fugaku gyűlöl és örülök ha nem támad meg...

- Akkor beszéljen a fiával, Uchiha Itachi-val! – forgatta a szemét az a Hyuuga, aki először szólt hozzám.

- Küldetésen van... - forgattam én is a szemem.

- Akkor majd később beszél vele. – jött közelebb az egyik Hyuuga.

- Bocsi, de nekem most kell megtudnom a Sharingan-ról ezt-azt, mivel pár óra múlva küldetésre egy S-szintű küldetésre megyek... De, amúgy miért kell vitatkoznunk? Úgy tudtam, hogy nektek a sensei-jeknek kötelező kiadni a könyvet, ha kérik.

- Oké, nesze! – hozta oda egy másik ninja, és igen lenézően dobta oda hozzám. Kicsit, na, jó, nagyon dühített, de nyugodt maradtam, és elindultam felfele. – Találkozott Umino Iruka-val? – jött a kérdés a Hyuuga-któl. Megálltam. Iruka biztos bajba kerülhetett, és nagyon úgy tűnik, hogy nekem is közöm van hozzá. Ezért volt olyan furcsa, amikor találkouztunk.

- Nem. Legalábbis itt nem. Amikor haza jöttem a csapatommal az akadémián láttam.

- Jó, rendben. – azzal a hapsi visszaállt a helyére.

Felsétáltam és a könyvtár földszinten lévő részére mentem be. Ott leültem egy kis asztalhoz közel az ablakhoz és kicsit gyorsabban felcsaptam a könyvet. Lapoztam és lapoztam, majd rájöttem... A másolatoknál nem ok nélkül hiányzott a klánom... Az eredeti könyvből, kitépték azt a fejezetet, ami a klánomról szól. A Hatake-kről! Mi a fasz? Ki? Mikor? Hogyan? Miért? De most tényleg? Fullosan őrizve van az egész, mégis... Kitéptek egy fejezetet. De miért pont a Hatake-két? Csak a Hyuuga-k lehetek, hisz ők őrzik a könyvet... De miért tennék? Lehet, hogy Iruka is látta a kiszakított oldalakat és lehet, hogy ezért kérdezték meg a Hyuuga-k, hogy láttam e? Hisz azt hihetik, hogy Iruka ezt elmondta nekem. Ezért volt Iruka furcsa! Elmondta volna, hiszen ő a legjobb barátom, de ezek a rohadékok megfenyegették! Nem mehetek le balhézni... ez nem megoldás! Beszélek a sensei-jel! Ha a lapok eltűntek, ő elő tudja keríteni... legalábbis ebben bízok.