Asgard. Falainak határán belül egy női szív gyászba burkolódzik és magányba taszítja önmagát. Segíthet neki valaki?
Lehet e több a barátságból, a szerelemből? Vagy az árulás és tudatlanság tönkretesz mindent? Ha a szívek megint elszakadnak összeforr...
Hanyagul ledobta kevéske holmiját az ágyra, s körülnézett.
Freskók ugyan itt nem voltak, és a pompás aranynak sem lelte nyomát, neki mégis megfelelt szobája.
Falát ezüstös minták borították, mik kardokat, virágokat formáztak és egyéb szörnyetegeket. Jégóriások harcát, sárkánykígyókat, még Fenrir farkast is fel vélte ismerni az egyik alakban. A minták egészen lefutottak a padlóra, amin az ágy mellet hatalmas szekrény állt. Méretét valószínűleg az Asgardi páncélokéhoz szabták. Mellette kicsi asztal állt, durva faszékkel az étkezésekhez.
Sigyn bólintott. Minden megfelel neki. És most talán lesz ideje egy kicsit gondolkoznia is az események alakulásán, így, hogy a herceg elment...
De kopogtak.
Bosszúsan az ajtóhoz lépett, és lenyomta a kilincset.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Odakint magas, vöröses hajú férfi állt, s egyenesen őreá szegeződött a tekintete.
- Segíthetek valamit? - Kérdezte Sigyn, miközben barna szemeivel végigmérte az idegent.
- Azt hiszem. - Mosolygott a férfi, majd előrenyújtotta a kezét. - Fandral, jöttem megismerni az új szomszédomat.
- Örvendek. - Sigyn viszonozta az üdvözlést. - Sigyn.
- Az a Sigyn?
- Melyik is pontosan? - Kérdezett vissza nevetve.
- Harcoltam apád mellett. - Fandral elkomorodott. - Sajnálom az elvesztését.
- Köszönöm, de ne háborgassuk fel emlékét, ha lehet.
- Természetesen, de mint jó katonája, kötelességemnek érzem megkérdezni, mi is ragadta el?
Sigyn sóhajtott.
- Sebláz, egyik sebe elmérgesedett egy csata után. Semmit sem lehetett már tenni.
- Átérzem veszteséged. - Köszörülte meg a torkát Fandral. - De érkezésemnek igazi, legfőbb okát még nem is mondtam el. Elérkezett vacsoránk ideje, gondoltam lekísérhetnélek az étkezéshez használt termünkbe.
- Igazán kedves. - Sigyn átlépte újonnan kapott szobájának a küszöbét. - Induljunk hát.
Az étkező csak egy szinttel volt lejjebb. Falai ugyanazzal a díszítőelemekkel büszkélkedhettek mint Sigyn szobája. Talán még többel is, mivel a terem hatalmas méretekkel büszkélkedhetett. Közepén három asztalt helyeztek el párhuzamosan egymás mellett és még több tucatnyi széket. Különféle étkek illatától volt terhes a levegő.
A lány végignézett az arcokon, de nem lelt senki ismerősre, kivéve az egyik hercegre. Ezúttal a szőkére.
- Thor mit keres itt? Ő nem Odinnal és öccsével étkezik? - Kérdezte a mellette álló férfitól.
